Rekordot döntött a magyar gázfogyasztás

Megközelítette a hazai földgázfelhasználás a 16,5 TWH-t, 2016 óta a legmagasabb decemberi fogyasztáshoz vezetve ezzel – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) decemberi földgázpiaci jelentéséből. Az év utolsó hónapjában mind a hazai, mind a nemzetközi árakat szélsőséges ingadozás jellemezte, amit 

a 90€/MWh-ről induló hazai árak által a hónap során bejárt, 70-179 €/MWh közötti tartomány szélessége is kiválóan illusztrál.

De jól szemlélteti a piaci változások sebességét az is, hogy volt olyan nap, amikor 13 százalékot emelkedtek az árak, míg máskor közel 31 százalékkal csökkentek. December első felében nemzetközi szinten az árak ütemesen emelkedtek, így a hónap második fele rekordmagas árakat hozott, hogy aztán a hónap kezdeténél olcsóbb szintig zuhanjanak. 

A növekedést segítették a hideg időjárás, a kínálati szűkösség, valamint a szélcsendes időjárás, a nukleáris erőművi kapacitások kiesése miatti addicionális európai erőművi kereslet, valamint nagymértékben az európai- és világpolitikában kialakult bizonytalanságok is. A hónap végén az enyhébb időjárás a piacokra nehezedő nyomást is mérsékelte. A magas európai gázárak átmenetileg még az ázsiai piacon kialakult árakat is meghaladták, ezért megindult a szabad LNG-készletek Európába áramlása, ami hűtötte a piacot. A hónap közepén az európai kereskedők 33,45 €/MWh maximum többletet is fizettek a rugalmas LNG-forrásokért.

A drágulás fő oka az volt, hogy Európában a korábbi éveknél számottevően alacsonyabb a tárolókban felhalmozott gázkészlet, és az Északi Áramlat-2 engedélyezésének elhúzódása, az orosz–ukrán konfliktussal és a Gazprom európai szállításainak csökkenésével kapcsolatos hírek nyomán az import növelése is korlátokba ütközött. Éppen ezért 

a piac is rendkívül érzékenyen reagált minden a gázkereslet vagy -kínálat kapcsán felröppenő negatív hírre.

A magas árak azonban mégsem jártak az import jelentős növekedésével az egy hónappal korábbihoz képest, elsősorban az egy évvel korábbinál 23 százalékkal alacsonyabb orosz import miatt. Ennek hatására az EU-ban felhasznált földgáz fő szállítója Norvégia lett, a fogyasztás 25 százalékát adva és 139,9 százalékos exportnövekedést érve el.

A MEKH szerint a magyar piacon ugyan nincs tárolói készlethiány és a hosszú távú szerződés is garantálja a fogyasztók ellátását, a piaci árak mégis követték a nyugat-európi trendeket. A hazánkba érkező import mennyisége decemberben az előző havi szinten alakult, a környező országok importigénye viszont megemelkedett, így az ellátásban továbbra is nagy szerepet töltött be a kitárolás. 

A magas induló készlet miatt azonban a tavalyi év végén a tárolók telítettsége még mindig 50 százalék fölött volt, ami a 2018-ban tapasztalt szintnek felel meg.