Újabb szektor profitált a home office-ból

Talpra állt tavaly az üzleti szolgáltatóközpontok (SSC) magyarországi szektora, a vállalatok zöme már bővíti a létszámát, csak nagyon kevés cégnél van életben toborzási stop

– mondta a VG-nek Kelliár Zsolt, a magyarországi HR tech startupok, a Talentuno és az SSC Heroes alapítója és vezérigazgatója.

Az ágazat lendületét szerinte az is jól mutatja, hogy a területen tavaly több mint húsz befektetési döntés született: vagy új cég kezdi meg a működését, vagy egy már meglévő bővít. Ez egyben azt is mutatja, hogy még mindig van növekedési lehetőség a magyarországi piacon. A járvány ugyanis nemcsak megismertette széles körben a hazai társadalommal a home office intézményét, de át is alakította nagyon sok vállalat mindennapi működését, és a munkavállalók igénye is növekszik az otthoni munkavégzés lehetősége iránt.

Szintén a járvány és a home office számlájára írható, hogy sok biztos nyelvtudású szakember kezdett el Magyarországról külföldre dolgozni nagy nemzetközi cégeknek, nyugati bérekért. Nem sok esély van arra, hogy visszatérnek egy hazai SSC-hez. 

Ám ez a két trend lehet a szolgáltatóközpontok nagy lehetősége is. A járvány előtt csak az SSC-k 20-30 százaléka volt nyitott a home office-ra – ennek egyébként technikai okai is voltak –, ma már azonban nem tud Kelliár Zsolt olyan vállalatról, amelynél ne vezették volna be valamilyen szinten az otthoni munkavégzést. Ahol ugyanis megvalósítható a százszázalékos home office, ott a vidéki munkavállalóknak is megnyílnak a pozíciók, márpedig éppen a vidék a hazai SSC-k legnagyobb munkaerő-tartaléka. Az elmúlt években – magyarázta a szakember – több központ hozta meg azt az egyébként nehéz döntést, hogy vidéken nyit irodát, és bár növekednek is szépen, de tavaly már egyetlen vállalat sem követte a példájukat.

Az a néhány szolgáltatóközpont ugyanis, amelyeknél teljes a home office, vagy csak havi néhány alkalommal kell bejárni, a múlt évben már olcsóbban és gyorsabban tudott felvenni vidéki munkavállalókat.

Olyan cég is akadt, amelyik a nemzetközi ügyfélszolgálati csapatába négy-öt hónap alatt 100-120 főt toborzott, ami Budapesten szinte megvalósíthatatlan vagy nagyon drága lett volna. Kezdik elérni a plafont a főváros növekedési lehetőségei, emiatt a toborzás is minden eddiginél nehezebb. Részben ennek tudható be, hogy a vállalatok a korábbinál sokkal emberközpontúbbak, családbarát programjaik vannak, nagy hangsúlyt fektetnek a munkáltatói márkára, és különböző intézkedésekkel próbálják megtartani a szakembereiket.

Meglehetősen intenzíven emelték tavaly a bért is a szolgáltatóközpontok, általában 10 százaléknál nagyobb mértékben, de volt példa 30 százalékosra is. A szakemberkereslet és -kínálat között növekvő szakadék is növeli a fizetéseket: míg juniorokat viszonylag egyszerűen találnak a cégek, tapasztalt szakembereket csak nagyon nehezen. De a toborzók iránt is óriási az igény, tavaly kétszer annyi ilyen szakembert kerestek a cégek, mint ahányan összesen dolgoznak a magyar piacon.

A szenior középvezetők havi bruttó átlagfizetése 1,4-1,8 millió forint, de ennél magasabb is elérhető. A HR-területen bruttó 400-500 ezer körül mozognak a keresetek, a toborzók pedig bruttó 500-600 ezret keresnek. A szektorban a juniorok is 350-450 ezer forint fizetést kapnak, de kevés pozíciót hirdetnek bruttó 400 ezres bér alatt.

Olyan munkakörben, amelyben az angol és a német nyelv tudásán felül más idegen nyelv ismerete is szükséges, a plusznyelvtudás 15-20 százalékkal emelheti a bért, egy-egy különleges nyelv pedig akár 30 százalékkal is.

Nem csak a pénzügyi terület tarol

Magyarországon 205 olyan központ működik, amely teljesen vagy részben szolgáltatást nyújt, ezek összesen 74 ezer munkatársat foglalkoztatnak. A hazai SSC-kből a legtöbb pénzügyi szolgáltatást kínál, de egyre népszerűbb terület a HR, az IT és a logisztika is.