Beruházási dömping a közintézményeknél

Többtucatnyi iskola- és kórház-korszerűsítést, egyházi-kulturális rekonstrukciót, valamint más, települési érdeket szolgáló állami beruházási támogatást hagyott jóvá még az országgyűlési választást megelőző hetekben a kormány. 

A felkarolt kormányzati beruházások listáján a néhány milliós útépítéstől a kastélyfelújításon át a többmilliárdos intézmény-korszerűsítésig megannyi tétel található. Egy országgyűlési választás idején persze a kampány részeként is elkönyvelhető egy ilyen volumenű lajstrom, de egy-egy közintézmény fejlesztése nem csupán politikai érdek.

A közületek felújításai között az értéküket tekintve rendszerint a kórházakat érintő munkálatok kerülnek a legtöbbe. 

Jól jelzi ezt a fővárosi és a Pest megyei egészségügyi intézmények fejlesztését célzó, 2026-ig meghirdetett Egészséges Budapest program (EBP) a maga 700 milliárd forintra rúgó keretösszegével. A projekt az idén is folytatódik, és olyan nagyberuházások valósulnak meg a részeként, mint például az Országos Onkológiai Intézet új diagnosztikai tömbjének a kialakítása több mint 13 ezer négyzetméteren, valamint a Szent János Kórház területén megépülő új klinika és a régi létesítmények rekonstrukciója. A főváros határában, Kistarcsán lévő Pest Megyei Flór Ferenc Kórház A és B szárnyán a homlokzati korlát- és árnyékolórendszernek a kivitelezését ugyancsak támogatja a kormány, a Magyar Közlönyben közzétett határozata alapján legfeljebb 2,8 milliárd forinttal.

Vidéken az egyik legnagyobb összegű beruházást a napokban jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki elmondta, hogy csaknem 15 milliárd forintból fejlesztik Marcaliban az ez év januárjától önállóan működő Szaplonczay Manó Kórházat. Az elmúlt években a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház tagjaként üzemelt intézményben 9,4 milliárdból építészeti átalakításokat végeznek, rendbe teszik a kastély, valamint a kórház épületét, s az utóbbi egy új szárnnyal is bővül. 

Ezenkívül informatikai és orvosi berendezésekre, fejlesztésekre további 2,2 milliárd forintot fordítanak. 

Döntött továbbá a kormány a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház belgyógyászati tömbjének és kapcsolódó helyiségeinek a teljes körű felújításáról, valamint az ajkai Magyar Imre Kórház részét képező, országos hírű infektológiai osztály átépítéséről, bővítéséről. A szentesi és az ajkai beruházásról közös határozat rendelkezett, amely erre az esztendőre 3,5, a következőre pedig félmilliárd forintot irányzott elő a két projektre. Cegléden ugyanilyen keretösszegből húzhatnak fel egy új szakrendelőt a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet járóbeteg-szakellátásának a javítása érdekében.

Az oktatási intézmények fejlesztése ugyancsak a prioritások közé tartozik, amit jól mutat, hogy a kormány már 2014-ben döntött a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programról, melynek célja európai színvonalú tan- és tornatermek, valamint tanuszodák építése. A lebonyolító Nemzeti Sportközpontok honlapján egy interaktív térképen lehet nyomon követni, hogy mely beruházások készültek már el, s melyek állnak előkészítés, kivitelezés alatt. Hazánk demográfiai helyzetére is rávilágít, hogy tanteremszám-bővítésre túlnyomórészt Budapesten és az agglomerációjában volt szükség, hiszen a diákok létszáma ott nő a leginkább. 

Új iskolák, tan- és tornatermek ugyanakkor szerte az országban épültek-épülnek. 

Márciusban például a Baranya megyei Szentlőrinc uszodájának a kivitelezésére biztosított a kabinet – az infrastruktúra-fejlesztési program második etapjának a részeként – 1,7 milliárd forintot, Békéscsabán pedig az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium kap új helyiséget a testnevelésórák megtartására.

Az előző hónapban emellett tízmilliárd forintot meghaladó értékben jelentek meg a Magyar Közlönyben különféle oktatási beruházások. A legnagyobb keretösszeget, 4,4 milliárd forintot a Miskolci Szakképzési Centrumhoz tartozó Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Szakképző Iskola komplex fejlesztésére biztosította a kormányzat. Költségvetési forrásból újulhat meg továbbá a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium (2,8 milliárd), Győrben a Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum (2,5 milliárd), Mezőtúron a Teleki Blanka Gimnázium, Technikum és Kollégium (1,7 milliárd), Kulcs községben a Fekete István Általános Iskola, Sárospatakon az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium (egy-egy milliárd), Vácott pedig a Piarista Gimnázium és Kollégium.

A kulturális és egyházi célú projektek sem maradtak ki a pénzesőből. 

Bizakodva várjuk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeumában elkezdődjenek a felújítási munkálatok

– olvasható a nyírbátori kiállítóhely honlapján, s jó hír számukra, hogy erre már nem kell sokáig várniuk. A kormány ugyanis 1,8 milliárd forintot biztosított a rekonstrukcióra, azzal, hogy a létrejövő vagyon-elemek a Magyar Nemzeti Múzeum vagyonkezelésébe kerülnek. Egymilliárdból renoválhatják a Heves megyei Boconádon található, a XVIII. században épült és az interneten elérhető fényképek alapján valóban jobb sorsra érdemes Szeleczky-kastélyt. A barokk stílusú épületegyüttes utolsó lakói a második világháború közeledtével hagyták el az országot. Később a kastélyt, melynek értékeit a háború alatt illetéktelenek széthordták, a tsz használta. Az 1980-as években zajlottak ugyan tatarozási munkálatok, de a főépület restaurálása forráshiány miatt elmaradt, holott az abban lévő helyiségek ma is oktatási célokat szolgálnak.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.