Egyhangúlag döntött a monetáris tanács a kamatemelésről

Egyhangúlag döntött márciusi kamatdöntő ülésén  a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 4,4 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatának 7,4 százalékra és az egynapos betét kamatának 4,4 százalékra emeléséről – jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán közzétett jegyzőkönyvében. A tanács leszögezte, hogy a megnövekedett inflációs kockázatok csökkentése és a várakozások megfelelő alakítása szükségessé teszik a monetáris kondíciók folytatódó szigorítását és az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását. A testület a múlt hónapban hónapban a kamatfolyosó kiszélesítésével bővítette a rendelkezésre álló monetáris politikai mozgásteret. Ez kulcsfontosságú jelen helyzetben, az MNB kiemelt feladata a piaci stabilitás biztosítása, és a  turbulens pénzpiaci környezetben a piaci stabilitás biztosítása is.

Az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi piacok stabilitása érdekében

– tették hozzá. Ezentúl, az MNB készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni és megerősítette, az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez.

Újra hangsúlyozták, hogy a grémium a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Néhány döntéshozó kiemelte, hogy a következő negyedévekre várható inflációs pályát az orosz-ukrán háború, a háború következményeként kivetett szankciók és a rendkívüli ármozgásokra adott kormányzati válaszlépések is befolyásolják. Minden tanácstag egyetért abban, hogy az infláció csak az idei év második felétől indulhat csökkenésnek, majd a külső sokkhatások mérséklődésével és a határozott jegybanki lépéseknek köszönhetően 2023 második felében tér vissza a toleranciasávba.

Az infláció éves átlagban idén várhatóan 7,5-9,8 százalék között, 2023-ban 3,3-5,0 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.

A koronavírus-járványt követő újranyitás óta sorozatos és jelentős globális költségsokkok növelik az inflációt. Az élelmiszerárstop és az üzemanyagokra bevezetett árplafon részben ellensúlyozza a külső inflációs hatásokat – olvashatjuk a jegyzőkönyvben.

A költségvetés hiánya és az államadósság-ráta 2021-ben csökkenő pályára állt. A GDP-arányos államadósság 2021 végén 77,3 százalékra csökkent a 2020. év végi 80,0 százalékos értékről. Emellett arra is emlékeztetett az MNB, hogy az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat. A GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5-4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0-5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül az orosz-ukrán háború és a szankciós polititkák időbeli lefutásától függően.

A jegybank szerint a magyar gazdaság növekedési képessége változatlanul erős, bár a nagyfokú bizonytalanság övezi a rövid távú gazdasági kilátásokat.