Alaptörvény-módosítást tervez a kormány, újabb veszélyhelyzet jöhet

Soha egyetlen pártszövetség sem kapott annyi szavazatot, mint amennyivel most a választópolgárok a polgári erőket megtisztelték  –mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. A tárcavezető köszönetet mondott a választóknak, hangsúlyozta, hogy erős felhatalmazást kaptak a kormánypártok, több mint 3 millióan szavaztak a Fidesz–KDNP listájára. 

A közjogi helyzet világos, a kormány megbízatása május 2-ig tart. Az új Országgyűlés megalakulásáig ügyvezető kormányként működik tovább. 

A tegnapi kormányüléssel politikai értelemben véget ért a kormány működése

– mondta, hozzátéve, hogy a a miniszterelnök tárgyalásokat folytat az új kormány megalakulásáról. 

Egy személyi döntéssel nem lehetett várni, mert az új kormány megalakulását megelőzi a frakciók megválasztása. A miniszterelnök tárgyalt Kocsis Máté frakcióvezetővel, aki továbbra is szeretné ellátni feladatát, ezért őt kérte fel a kormányfő Fidesz frakciójának vezetésére.

A kormány a járványhelyzetről is kapott tájékoztatást. A vírus nem tűnt el, de a súlyosabb esetek száma csökken. Tegnap 24-en vesztették az életüket. Jelenleg 1500 embert kezelnek kórházban, 97-en vannak lélegeztetőgépen.

A háború nem hetekig, hónapokig, hanem akár évekig is elhúzódhat, s lehetnek még intenzívebb harcokat hozó szakaszai. 

A háború vége egyelőre nem várható

– tette hozzá. 

Gulyás Gergely jelezte, a kormány lehetővé teszi, hogy a háborús helyzet közelsége miatt az alaptörvényt módosítsák, erre való tekintettel is kihirdetheti a kabinet a rendkívüli veszélyhelyzetet.

A tárcavezető szerint a kormány cselekvőképessége miatt van erre szükség. Idáig 615 ezer menekült érkezett Magyarországra. Hazánk az első biztonságos ország, ezért mindent meg kell tenni, hogy segítséget kapjanak a háború elől hozzánk érkezők – hangsúlyozta a miniszter.

Eddig 40 milliárdot fordítottak az ukrán menekültek ellátására, ennek az összegnek mindössze a 2 százalékát adta az unió.

Meghallgatta a kormány a pénzügyminiszter tájékoztatóját. Valamennyi árstopról döntés fog hozni a kormányi. Ezek az árbefagyasztások beváltak, hozzájárultak, hogy az inflációt leszorítsák. 

Jelentős, 13 százalékos lenne az infláció az árstopok nélkül.

Magyarország a régió középmezőnyéhez tartozik a 8,5 százalékos inflációval a tárcavezető szerint. Előttünk van Spanyolország, Belgium, Románia is. Figyelembe vették az MNB prognózisát, eszerint 

2022 augusztusában kezdődhet meg az infláció csökkenése.

Magyarország az uniós fejlettségi szint 76 százalékán áll, ezzel a rangsorban 7 országot megelőz, legutóbb Portugáliát. A miniszter szerint mindez cáfolja az ellenzék állításait hazánk leszakadásáról. A beruházási rátánk az EU-ban a második legjobb, 27,1 százalékos. A kiskereskedelem és a vendéglátás is már meghaladta a 2019-es szintet – mutatott rá Gulyás Gergely.

A magyar gazdaság alapjai stabilak

– összegezte a tárcavezető.

A miniszter Orbán Viktor vatikáni látogatását firtató újságírói kérdésre elmondta, magyar részről nincs napirenden a vatikáni szerződés módosítása, úgy fogalmazott, ez egy „jó szerződés”, de ha a másik fél részéről felmerül a változtatás igénye, akkor akkor megvizsgálják.

Gulyás Gergely arra viszont nem adott világos választ, hogy részt vesz-e a kormány munkájában a következő ciklusban is. Hangsúlyozta, erről a miniszterelnök fog dönteni.

Külön határoz a kormány az árstopokról, az élelmiszerárstopról legkésőbb jövő héten születhet döntés.

A százhalombattai olajfinomító átállítása több év és sok száz milliárd forintba kerül a miniszter szerint. Ugyanakkor  szankciók esetén rengeteg kérdés merül fel, amire nem látják a válaszokat – mondta az esetleges orosz energetikai szankciók kapcsán. A tárcavezető szerint Brüsszel olyan szabályokat hozott, amelyek tovább súlyosbítják a jelenlegi válságot. Orbán Viktor javaslataira azonban hivatalosan még nem reagált az uniós testület.

Nem lesz önálló egészségügyi és oktatási tárca sem, de Gulyás Gergely megismételte, hogy a kormányt érintő szerkezeti és személyi változásokról csak később tájékoztatják a közvéleményt.

Semmilyen forráskivonás nem történhet a családtámogatások terén – szögezte le a miniszter. Szeretnék, hogy a jövőben is Magyarország költse a legtöbbet GDP-arányosan családtámogatásokra. A rendszer kibővítéséről pedig azt mondta, egyelőre semmilyen konkrét döntés nem született.

Jogállamisági viták nincsenek, politikai viták vannak

– mondta a jogállamisági eljárásról, szerinte jogi formájába öntik ezeket a vitákat, s kiemelte Soros György és szervezeteinek szerepét Magyarország elítélésében. 

Budapest iparűzésiadó-bevétele meghaladta a várakozásokat, pedig a felére csökkentették a hipakulcsot. A tavalyi növekedésből az önkormányzatok, így a főváros is részesült a miniszter szerint. 

Az infláció mindenkit sújt, főleg az építőipart. Szerinte ez azzal jár, hogy ki kell venni az RRF-ből projekteket az áremelkedések miatt, mivel 30-40 százalékos drágulás volt az elmúlt egy évben.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásának anyagi feltételeit elő kell teremteni a miniszter szerint; hozzátette, hogy a kormány nem tett le a szándékáról.

A járvány kapcsán semmilyen korlátozó intézkedéseket nem tervez a kormány, az érettségi rendben megtartható – jelezte. 

A forrásokat elő kell teremteni, erre is van tervünk – mondta a rezsicsökkentés fenntartását firtató újságírói kérdésre, kiemelve, hogy a költségvetésben mindig van mozgástér, csak elő kell teremteni. 

Szeretnénk egy modern, jól felszerelt, az ország biztonságát szavatoló hadsereget

– hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy a következő években is egyre többet költhet a magyar állam honvédelemre. Várhatóan 2024–2025-ben érheti el Magyarország GDP-arányosan a 2 százalékos NATO-célt.

Ha háború elhúzódik, jöhetnek még tíz- és százezrek – mondta a miniszter arra a kérdésre, hogy mennyi menekült érkezhet még Magyarországra Ukrajnából. Hosszabb távon annyi ukrán maradhat, amennyien munkát találnak.

Jogerős építési engedéllyel rendelkezik a Liget-projekt, ugyanakkor nincs döntés a további építkezésekről – mondta Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy mikor folytatódhat a projekt. Jelezte, hogy a közbeszerzések még hátravannak. 

Mi vagyunk, akik a legsúlyosabban üldözzük a bűnt

– mondta a miniszter a jogállamisági eljárásról az OLAF statisztikáira hivatkozva. Emlékeztetett rá, hogy az RRF-ről megszületett a megállapodás, ám az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvény miatt visszalépett, és nem írta alá. Szerinte csak olyan módosításokat tudnak végrehajtani, ami nem igényel újabb auditot, ugyanis az teljesen leállítaná az uniós pénzek folyósítását. 

Szükségességi és arányossági feltétel van minden egyes veszélyhelyzet kihirdetése esetén – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen feltételei lesznek a szomszédos országban zajló háború miatt kihirdethető rendkívüli veszélyhelyzetnek. Jelezte azt is, hogy ez népszavazás megtartását vélhetően nem fogja befolyásolni.