Visszaesik az építőipar teljesítménye jövőre az Építési Piaci Prognózis szerint

Az építőipar szempontjából a külső feltételek romlása eddig elsősorban a megnövekedett termelési költségeken keresztül jelentkezett. A láthatáron azonban emellett már megjelent a fizetőképes kereslet bővülésének a várható lassulása is. Az Építési Piaci Prognózis készítőinek várakozása szerint idén még nő az építőipar teljesítménye, de 2023-ban nem lehet elkerülni egy jelentősebb mértékű visszaesést. Ezt követően, szerencsés esetben 2025-re lehet ismét elérni a 2022. évi szintet.

A háború kitörése előtt Varga Dénes közgazdász, vezető elemző úgy vélte, hogy végre lezárul az a korszak, amikor a politika által erőltetett növekedést szükségszerűen visszaesés követi, és az építési volumen ingadozásából fakadó veszteséget részben az építési vállalkozásoknak, részben az adófizetőknek kell lenyelniük. Várakozásai szerint a járványnak köszönhető 2020. évi visszaesés, majd a 2021. évi korrekció az utolsó, ezúttal nem a politika által kikényszerített kilengés lehetett volna. 

Az orosz támadás sokadik, messze nem a legsúlyosabb következménye a magyar építőipar 2023-ra várt, talán 10 százalékos visszaesése, 

de tény, hogy a kormány szándékai ellenére ismét a volumen ingadozásával járó veszteségekkel kell számolnunk. Az idei növekedést még támogatja a meglévő szerződésállomány, és azok a projektek, ahol a döntés a kivitelezésről már megszületett. Várható, hogy a beruházások halasztása, ami az orosz – ukrán háborútól függetlenül, a gazdasági kiigazítás keretében, két lépcsőben már elkezdődött, folytatódni fog, de ennek a hatása 2022-re még korlátozott.

„Miután az orosz-ukrán háború következményei csak még jobban aláhúzzák a költségvetési korrekció szükségességét, úgy véljük, a lakáspiaci élénkítést a kormány a jövőben nem fogja erőltetni. Eddigi előrejelzésünkben mindig hangsúlyoztuk, hogy a 2016-ban elindított lakáspiaci élénkítéstől nem lehet a 2000-2010-es évekhez hasonlítható lakásszámokat várni” – mondta Varga Dénes. Hozzátette, 

átlagosan legalább 40 ezer lakás felépítésére van szükség ahhoz, hogy a lakásállományban megtestesülő nemzeti vagyon értékvesztését el lehessen kerülni. 

A magyar lakásépítési piacon tehát gyakorlatilag a rendszerváltás óta halmozódott az elmaradás, és teljesen valószínűtlen, hogy a következő öt évben ez a tendencia megváltozzon.

A prognózis vezető elemzője szerint a Pénzügyminisztérium 2021. decemberi költségvetési előrejelzése szerint a lakáscélú állami támogatások mértéke 2023-tól kezdődően olyan alacsony lesz, amilyen alacsony akkor volt, amikor a magyar lakásépítési statisztikai adatok közzétételének eddigi történetében a legkevesebb lakás épült. 

A lakáspolitikai elemző szerint a háború az egyébként is szükséges megszorításokat még indokoltabbá teszi, így valószínűleg nem fogják meghosszabbítani a falusi CSOK-ot, amelynek jelenleg 2022 közepe a határideje, és hasonló sors várhat a babaváró programra is annak év végi határidejét követően.

A támogatott lakáscélú hitelek működésének feltétele az alacsony kamatkörnyezet, hiszen magas kamatok esetén nagyon hamar elviselhetetlen volumenűre nő a költségvetési támogatási igény. Miután rövid távon mindenképpen a korábbinál várthoz képest lényegesen magasabb inflációra van esély, és a költségvetés amúgy is nehéz helyzetbe került, mindenképpen indokolt lenne a zöldhitel program kifuttatása. A jelenleg folyó építkezések ellehetetlenülésének elkerülése érdekében azonban a program folytatásáról született döntés.