Szakértők szerint ez valósítható meg Matolcsy György adóreformjából

Még a VG által megkérdezett szakértők sem pontosan értik, mire utalhatott Matolcsy György jegybankelnök, amikor zöld-, digitális és forgalmi adóra koncentráló reformot sürgetett a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi alapkamat-emelése után, de abban egyetértenek, hogy akad javítanivaló az elmúlt években sokat fejlődött hazai adórendszerben. A jegybank közlése szerint a gazdasági stabilizációs program kidolgozása megkezdődött, a következő hetekben adják át a kormánynak.

A különbözetet megtartanák a kereskedők

Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője szerint a kormány adópolitikája eddig konzekvensen a fogyasztási adókra helyezte a hangsúlyt, és jelentősen javította az áfabeszedés hatékonyságát. A magas inflációs adatok miatt felvetődhet, hogy a fogyasztói árak csökkenthetők-e az általános forgalmi adó kulcsának mérséklésével. Ugyanakkor a termékek és szolgáltatások egyes elemeinél, különösen az alapvető élelmiszereknél ez nem valósulna meg, mert már most is az alacsonyabb, 5 százalékos kulcsba tartoznak, ami nem mérsékelhető tovább az Európai Unió rendelkezései miatt. Másrészről valószínű, hogy az adócsökkentés azonnali hatása a kereskedőknél csapódna le.

Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport-vezetője is úgy látja, hogy

az áfa mérséklése a tapasztalatok szerint nem vezet az árak csökkenéséhez, a különbözetet a kereskedők egyszerűen megtartják. 

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere nem lát áfacsökkentésre utaló jeleket, nem mutat erre sem a gazdaságpolitika iránya, sem a kormányzati kommunikáció, tehát Matolcsy György nyilatkozata a fogyasztási adók súlyának további növekedését takarhatja, ám az áfakulcsok módosítása a jelenlegi inflációs környezetben nem kivitelezhető. Fischer Ádám és Czoboly Gergely is kiemelte, hogy 

miközben az áfacsökkentés hatása finoman fogalmazva is kérdéses, az intézkedés teljesen felborítaná a költségvetést.

Az adókapcsolatok már most is digitálisak

„Érdekes felvetés a digitális adóreform akkor, amikor a NAV lassan egy éve csúszik az áfabevallás-tervezetek elkészítésével, és egyelőre határidő sincs arra, hogy ez mikor valósul meg” – mutatott rá Fischer Ádám. Hozzátette, az adózási kapcsolatok már most is meglehetősen digitálisak, de több rendszer elavult, alapos informatikai fejlesztésre volna szükség az adminisztráció csökkentéséhez. Kérdésként vetette fel, hogy a digitális adóreform alatt valójában az adózási kapcsolatok további digitalizálását vagy a digitális világban megjelenő újfajta termékek, szolgáltatások forgalmi típusú adóját értette-e a jegybank elnöke.

Czoboly Gergely is úgy véli, a digitalizáció kifejezés ernyője alá sorolhatjuk az adóadminisztráció digitalizációját, s ebben – ezt Kántor Balázs is hangsúlyozta – Magyarország jelentős eredményeket tudott felmutatni az utóbbi években, például az online adóbevallásokat és az online számlázás bevezetését. Az adók támogathatják a cégek digitális átállását és az infrastruktúra fejlődését, a különböző kedvezmények különösen a kkv-knak lehetnek kiemelten fontosak.

Nem a legjobb az időzítés a változtatásokra

A szakértők abban egyetértettek, hogy a zöldadók erősítése remek lépés lenne, ám

nagy kérdés, hogy az energiaárak emelkedése idején megfelelő-e az időzítés. 

Kántor Balázs szerint adókkal tovább terhelni ezt a szektort most nem célszerű, sem kényszeríteni az erőltetett technológiaváltásra, ellenben közvetlen támogatásokkal lehetne ösztönözni a befektetéseket a megújuló energia előállításába. Kiemelte, a zöldadóknak tekintettel kell lenniük a várható tendenciára, vagyis arra, hogy a rövidebb ellátási láncok és az ellátásbiztonság érdekében a Távol-Keletre kiszervezett, nagy energiafogyasztó ipar bizonyos mértékig biztosan visszatér Európába.

Fischer Ádám megjegyezte, a zöldadórendszer megvalósítása felé mutat a zöldenergiák terheinek csökkentése és a szennyező energiahordozók adójának növelése. A szakember kiemelte az energiaellátók jövedelemadóját (úgynevezett Robin Hood-adó), amely akadályozza a megújuló energia termelését azzal, hogy lényegében 40 százalékos nyereségadóval terhel valamennyi energiatermelőt, köztük – bizonyos kivételekkel – a megújuló forrásból termelőket is, ezért az adó zöldítése előremutató lépés lehet.

A gazdaság szereplőit lehet fenntartható és zöldtechnológiák fejlesztése és ilyen beruházások megvalósítása kapcsán adókedvezményekkel ösztönözni. Erre példa az elektromos autóknál az illeték elengedése vagy a társasági adóban a környezetvédelmi beruházásokra igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény

– jelentette ki Czoboly Gergely, aki szerint a másik oldalról speciális adókat lehet bevezetni mind a fogyasztók, mind a termelők oldalán, hogy a környezetterhelő technológiával készült termékek gyártását és vásárlását ellenösztönözze. Azt viszont Matolcsy György szavai alapján ő sem tudta eldönteni, új ökoadó bevezetésére tett utalást, vagy inkább a zöldtechnológiákat alkalmazó cégek és magánszemélyek számára kíván további kedvezményeket bevezetni.