Márciusban az ipari termelés volumene 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,2 százalékkal nőtt. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2022 februárjához képest 0,1 százalékkal mérséklődött – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első becslésében.
Bár a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult,
a legnagyobb súlyú járműgyártás azonban számottevően visszaesett, elsősorban a félvezetőhiány, illetve egyéb anyagellátási problémák miatt.
A másik két jelentős súlyú alág, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az ipari átlag feletti mértékben emelkedett. A termelés az év első három hónapjában 5,5 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában.
Az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt írja, hogy a közölt adatok nem okoztak meglepetést. Amióta kitört a háború Ukrajnában, az autóipari vállalatok folyamatosan csökkentették az üzemórákat, mivel nem volt elegendő alkatrész, amivel dolgozhattak volna. Ennek a hatásai jelentkeznek most a gyengébb ipari teljesítményben. A KSH szűkszavú kommentárjában is kiemelte, hogy az ipar legmeghatározóbb ágazata, a járműgyártás számottevően visszaesett márciusban.
Virovácz Péter azt is elmondta, hogy a másik két jelentősebb ágazat, az elektronikai és az élelmiszeripar átlag feletti növekedést mutatott, és ezzel képes volt nagyjából nullszaldósra kihozni a magyar ipar egészének havi teljesítményét. Az elemző viszont felhívta rá a figyelmet, hogy ennek a két szektornak a teljesítménye önmagában még nem lett volna elég a végső szám eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy arra lehet számítani, a kisebb ágazatok is növekedést produkálhattak, de ezt majd csak a részletes adatok közzététele után lehet megmondani.
Tekintettel a rendkívül erős első két hónapra és a körülményekhez képest egyáltalán nem tragikus márciusi teljesítményre, 2022 első negyedévében 5,5 százalékkal bővült az ipari termelés az előző év azonos időszakának bázisán
– írta Virovácz Péter. Hozzátette, ha emellett figyelembe vesszük a kiskereskedelmi forgalom rendkívül erőteljes első három havi növekedését, akkor egy meglehetősen dinamikus GDP-bővülés képe rajzolódik ki. Az ING várakozása szerint 7 százalék körüli év per év növekedést hozhatott a bruttó hazai össztermékben az idei első negyedév. Ugyanakkor az elemző annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy még akár ennél is erőteljesebb volt a bővülés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.