Derékba törné a magyar felzárkózást az euró

Túldimenzionált az euró kérdése Magyarországon, nagyon sokan a modernitás, a felzárkózás és a Nyugathoz tartozás fontos elemeként tekintenek rá, ami részben igaz is, de nem ez a teljes kép. A pénz a gazdaságban, legyen az akár egy új pénz, egyszeri löketet ad, hosszabb távon azonban ez a hatás eltűnik – mondta a VG-nek Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Oeconomus Gazdaságkutató vezetője. Szerinte sokkal fontosabb az euró használatánál, hogy az adott országban milyen az intézményrendszer és az üzleti klíma. Ahol ugyanis az intézményi struktúra nem növekedést támogató és nem ágyaz meg a versenyképességnek, az innovációnak és a világgazdaságba való érdemi bekapcsolódásnak, ott a felzárkózás elakad euróval és euró nélkül is – tette hozzá.

A jövő januártól a közös uniós fizetőeszközt használó Horvátország számára intő jel lehet, hogy a tapasztalatok szerint az euró megőrizte, sok esetben még ki is élezte a periféria és a magországok közötti fejlettségbeli aszimmetriákat. Erre a legjobb példák a déli tagállamok, amelyek eleve fejletlenebbek voltak, és ezt a hátrányt egyáltalán nem tudták leküzdeni. A térségünkből pedig Szlovákiát lehetne példaként felhozni, amely a 2000-es években még a régió éllovasának számított, mára azonban igencsak megtörni látszik a korábbi lendülete, aminek egyik következménye, hogy a határ menti régiókból sokan Magyarországra járnak át dolgozni a magasabb fizetések miatt.

Az elemző szerint alapvető probléma, hogy az eurózóna úgy jött létre, hogy a fiskális és monetáris politikák összehangolása nem történt meg, csak néhány szabály lefektetésére került sor a maastrichti konvergenciakritériumok keretein belül, de a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése alatt ezek is nagyrészt felhígultak. Ennek pedig az lett következménye, hogy óriási a szórás az eurót használó egyes országok inflációs mutatóiban, ami alaposan feladja a leckét az Európai Központi Banknak (EKB): májusban Máltán 5,6, míg Észtországban 20,1 százalék volt a fogyasztói árak növekedésének üteme, ilyenkor pedig nehéz bármiféle konvergenciáról beszélni. 

Pásztor Szabolcs nem is számít arra, hogy az EKB bármilyen intézkedésének hatására teljesen eltűnne ez a heterogenitás.

Bár a magyar kormánynak nincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére, ugyanakkor nem tett le róla, évek óta elég következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy amíg az ország fejlettsége nem éri el vásárlóerő-paritáson mérve az uniós átlag legalább 90 százalékát – a jelenlegi növekedési ütem alapján ez 2030-ra tűnik reálisnak –, addig nem várható lépés ez ügyben, annak ellenére sem, hogy szólnak azért érvek az euró bevezetése mellett. 

Pásztor Szabolcs szerint ugyanis a közös fizetőeszköz tovább tudná katalizálni a ma már kimondottan intenzív kereskedelmi kapcsolatokat az árfolyamkockázat és az átváltási költségek mérséklődésén és eltűnésén keresztül, ami a mostani turbulens, heves piaci mozgásokat produkáló időszakban kifejezetten előnyös lenne.

Mindenesetre az NKE tanára úgy látja, a jelenlegi kormányzat több ponton igyekezett átalakítani a gazdaság intézményi struktúráját, szerinte a munkát terhelő adók csökkentésének prioritása az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az intézményi környezet kimondottan fontos a közös fizetőeszköz zónájához csatlakozás esetében. „Az, hogy a kormányzat nem tűzte még napirendre az euró bevezetését, azt is jelentheti, hogy még tovább kívánja formálni az intézményi struktúrát annak érdekében, hogy Magyarország versenyképes gazdaságként tudjon csatlakozni a közös fizetőeszköz övezetéhez” – emelte ki Pásztor Szabolcs.