Már nem a járvány a rendezvénypiac legnagyobb baja

Jelentős fizetésemelés szükséges a rendezvényiparban dolgozók számára, amire nonszensz módon épp a bevételszegény időkben, saját eredményességük rovására kényszerülnek a koronavírus-járvány alatt megfogyatkozott csapatukat menteni és újraépíteni igyekvő munkáltatók. A járványügyi korlátozások alatt ugyanis tömegesen vándoroltak el a dolgozók. A rendezvényszervező cégek 43 százaléka küzd magas szintű fluktuációval és azzal, hogy pályaelhagyó egykori kollégáik nem is terveznek már visszatérni a szektorba. A Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) friss felmérése szerint a munkaerőhiány komoly és általános gond, a megkérdezett cégek csaknem 50 százaléka minősítette nagyon jelentős mértékűnek. 

Az iparág helyzetét és perspektíváit, a piaci szereplők tapasztalatait és várakozásait összegző kutatásról Ganczer Gábor, a MaReSz elnöke, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója nyilatkozott a VG-nek. Mint megtudtuk: a bevételkiesés ellenére jelentősen emelni kellett sok régi dolgozó fizetését.

 A műszaki munkakörökben például 40 százalékkal magasabb bérért is nehéz pótolni a távozókat, de sok helyen 20-30 százalékos bérrendezéssel igyekeztek megtartani a különböző munkakörökben nélkülözhetetlen dolgozókat.

Többet kell fizetni a munkabérek mellett az energiáért is, noha kevesebb a bevétel, ráadásul elszállt az euró árfolyama, ketyegnek a bankhitelek, a jövedelmezőség emiatt rendkívül megcsappant a szektorban -– mondta Ganczer Gábor, aki nem titkolta, kénytelenek tovább hárítani a megemelkedett költségek egy részét a megrendelőkre. 

Bár a drágulás összetevői közismertek, mégis óvatosan mernek lépni a cégek, hiszen a megrendelők büdzséje sem bír el mindent, és egy lélektani határon túl a rendezvény megtartása lehet a tét. A felmérés szerint a többség 10-20 százalék, negyedük 20-30 százalék közötti áremelést alkalmazott, egyharmaduk pedig csupán 10 százalék alatt tudta emelni az árait. 

A szövetségi elnök szerint mintegy 35 százalékos áremelés lenne indokolt, annak hiányában az ágazat jövedelmezősége meredeken csökken.

Látszik, hogy óriási igény van az élő rendezvényekre, de nem bármi áron– fogalmazott Ganczer Gábor. Egyelőre az extra kiadásokkal, dekorációval, technikával igyekeznek spórolni a megrendelők, hogy beleférjenek a keretbe.

A 2021-2022-es évet a belföldi rendezvények mozgatták, nagyon lassan indul a nemzetközi rendezvények piaca. A háború miatt vannak lemondások is, de ami szembeötlő, hogy drasztikusan csökkent az ajánlatkérések száma. A nemzetközi megrendelői kört megrémítette a háború, ezt csak tetézte, hogy kihirdették Magyarországon a háborús veszélyhelyzetet. Ez egy érzékeny időszakban, a rendezvénypiac várt felpattanása idején sokat rontott a helyzeten. 

Hiába épült ki világszintű infrastruktúra, bővült a magyarországi kapacitás, felújítottak és korszerűsítettek meglévő helyszíneket, lényegében csak 2025-2028-ra tartanak ott az előfoglalásokkal, ahol kellene, jelenleg számottevő az elmaradás – jelezte a MaReSz elnöke a piaci helyzetet.

Korábban darabszámban 60-40 százalékos volt a belföldi-külföldi rendezvények aránya – bevételben épp fordítva –, jelenleg 95 százalékban belföldi megrendelésekből él a rendezvénypiac.

 Tavaly mindössze a 2019-es rendezvények fele valósult meg, a 2022-es év – a felmérés szerint – jól indult: a résztvevő cégek jelentős része a 2019-es foglalások 60- 80 százalékát realizálta erre az évre, sőt, csaknem 20 százalékuk már most több megrendelést kapott, mint 2019-ben. Ezzel együtt a külpolitikai helyzet bizonytalanságának hatását a válaszadók majd’ 40 százaléka érzi saját rendezvényein, leginkább a külföldi ügyfelek és résztvevők elmaradásában. 

Mindenek előtt a nagyrendezvények hiánya fájó, a több ezer fős nemzetközi céges és szakmai konferenciák, kiállítások helye továbbra is üres a 2022-2024-es naptárakban. 

A Hungexpo vadonatúj, modern kongresszusi központja iránti érdeklődés is határozottan elmarad például a várttól – közölte kérdésünkre a vezérigazgató.