Nem változott az első becsléshez képest a mutató, azaz a bruttó hazai termék volumene Magyarországon az I. negyedévben 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,1, az előző év azonos időszakához képest 8,0 százalékkal emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipar teljesítménye 4,9, ezen belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten, a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék-, illetve az élelmiszergyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé viszont 3,9 százalékkal csökkent. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 9,9 százalékkal lett nagyobb.
A legerőteljesebb növekedés azokon a gazdasági területeken történt, amelyek egy évvel korábban – a járvány megfékezésére hozott korlátozásokkal összefüggésben – a leginkább visszaestek:
az alacsony bázishoz képest a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye (80,8), a szállítás, raktározásé (20,4), a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 14,8 százalékkal emelkedett. Szintén az alacsony bázishoz képest nőtt 13,8 százalékkal a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke.
Olyan szolgáltató szektorok is számottevően bővültek, amelyek teljesítménye 2021 első negyedévében is magas szinten volt:
az infokommunikációban 11,6, a kereskedelemben 9,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenységben 6,3 százalékos növekedés történt. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 8,9, az oktatásé 2,9 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál. A bruttó hazai termék növekedéséhez a szolgáltatások 5,3, az építőipar 0,6, az ipar 1,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, a gépjárműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás növelte a GDP-t (1,4 százalékponttal).
A háztartások tényleges fogyasztása 11,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 14,1 százalékkal nőtt.
A hazai fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások körében 23,3, a féltartós termékek körében 23,2, a tartós termékeknél 14,7, a nem tartósaknál 4,6 százalékkal növekedett. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,9, a közösségi fogyasztásé 6,4 százalékkal lett nagyobb. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 10,6 százalékkal nőtt.
Óriási meglepetés a növekedésbenA VG elemzői konszenzusát is túlszárnyalta a legfrissebb GDP-adat, hiszen a 2021 végi 7,1 százalékos mutató után 7,5 százalékos növekedést jósolt az első negyedévre vonatkozóan |
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 13,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén jelentősen emelkedett, míg a kereskedelem esetén visszaesett a fejlesztések volumene. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 17,6 százalékkal nőtt, míg a fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 11,5 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 474 milliárd forintos passzívum keletkezett.
Az import volumene (8,3 százalék) nagyobb mértékben bővült, mint az exporté (5,2). Az áruforgalomban a behozatal 7,1, a kivitel 2,0 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 23,1, importja 15,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a végső fogyasztás 7,7, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,6 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt.
A KSH végezetül megállapította, hogy 2022 első negyedévében az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal növekedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.