A hitelminősítők szerint Magyarországot sodorná a legnagyobb veszélybe az EU döntése

Az orosz gázszállítás hirtelen leállítása Magyarországot sodorná a legnagyobb veszélybe a régióban

– véli a Fitch Ratings, amely elemzésével alátámasztja, a magyar kormány miért döntött úgy, hogy tárgyalni sem hajlandó a gázellátásra vonatkozó szankciókról. A hitelminősítőnél Magyarország mellett Csehország és Szlovákia került a legveszélyeztetettebb kategóriába, mert ezek az országok vannak leginkább kitéve az orosz gázfüggőségnek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt hetekben többször hangsúlyozta, Magyarország gázellátása nem filozófiai, ideológiai vagy politikai kérdés, hanem fizikai, hiszen az ország működéséhez szükséges földgáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, és ekkora mennyiségben nincs is alternatív gázforrás vagy szállítási útvonal.

A Fitch Ratings is kiemelte, a régiót súlyos makrogazdasági sokk érné, ráadásul az említett három ország még más alternatívát sem találna Lengyelországgal, Litvániával vagy Romániával ellentétben.

A szervezet a tizenegy régiós ország energiaügyi vezetőivel egyeztetve arra a megállapításra jutott, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén valószínűleg kereslet-kínálati és árszabályozást vezetnének be a kormányok, ám az infláció további emelkedése és a GDP-bővülés jelentős lassulása elkerülhetetlen lenne.

A szakértők kockázatként, de nem elsődleges opcióként számolnak a gázszállítás azonnali leállásával, és megjegyzik, az Európai Uniónak az infrastrukturális akadályok miatt legalább három évébe kerülne az átállás.

A három nagy hitelminősítő közül elsőként a Fitch Ratings hozza meg ítéletét a második felülvizsgálata után, várhatóan július 22-én, majd következik a S&P és a Moody’s augusztusban és szeptemberben – jelenleg mindegyiknél két egységgel állunk a befektetésre ajánlott kategória határvonala felett. Az első körben, január végén a Fitch Ratings megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott adósosztályzatát, mert a hitelminősítő szerint sikeres volt a magyar gazdaság újraindítása. Februárban a S&P ugyancsak befektetésre ajánlotta Magyarországot, stabil kilátás mellett, hozzátéve, hogy

az elmúlt évtizedben jelentősen javult a magyar államadósság összetétele,

a devizaarány mellett a külföldiek kezében lévő adósság arányát is sikerült csökkenteni. Egy hónappal később a Moody’s nem foglalkozott Magyarország adósosztályzatával, tehát változatlanul hagyta a szeptemberben egy fokozattal javított, Baa2-es szintet.

Az S&P az extraprofitadó bevezetése után közölte: a döntéssel csökkenthető az államháztartás hiánya 2022-ben és tartható a tervezett cél, vagyis az eredményszemléletű deficit 3,5 százaléka, ám fokozza a külföldi befektetők bizonytalanságát és csökkenti a bankrendszer nyereségét. A hitelminősítő korábbi közleményében arra figyelmeztetett, hogy Magyarország a legsérülékenyebb országok közé tartozik az emelkedő kamatok miatt, amelyek több százmilliárd forintos terhet képeznek. Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője már a központi költségvetés áprilisi adatait vizsgálva is megállapította, hogy a magyar kormánynak a pénzforgalmi hiány csökkentése a mostani kamatkörnyezetben kiemelten fontos, hiszen

a korábbi évekkel ellentétben már rövid távon sem tud nulla százalékhoz közeli kamatok mellett forrást bevonni a piacról.