Kijózanítóak a tapasztalatok a vegán hús rendszeres fogyasztásáról

Nem árulhatók a növényi alapanyagokból készült húshelyettesítők hagyományos húsfélékre utaló elnevezéssel Franciaországban, amely az Európai Unióban elsőként hozott ilyen döntést. A tiltás értelmében a növényi hamburgerhús vagy a vegán darált hús címkéjén egyértelmű jelölésekkel kell eligazítani a fogyasztókat, és nem szabad olyan elnevezésekkel élniük a gyártóknak, amelyek megtévesztők lehetnek.

Korábban már uniós szinten is felmerült a szigorú jelölési elvárás, amely végül lekerült a napirendről. A francia kormány kemény bírálatokat kapott a húsmentes táplálkozást népszerűsítő és a vegán szervezetekről, amelyek a húsipari lobbit sejtik a döntés hátterében.

A hagyományos hússal küllemében és ízében egyre inkább egyező, ám állati helyett növényifehérje-alapú termékek népszerűsége megállíthatatlanul nő a fejlett országokban, s a fogyasztásukkal elterjedésével párhuzamosan szaporodnak a megosztó tapasztalatok is. 

A mind gyakrabban felbukkanó kockázatok miatt a jövőben egyre több ország szabályozhatja az élelmiszeripar leginnovatívabb eljárásaival készült élelmiszereket, mint a vegán húsokat vagy a laboratóriumi húsokat.

Alig ismert terep a növényi hús

A hagyományos húsfélék egészségi kockázatait, az egészségre gyakorolt hatásait számos tanulmány bizonyította már, és az is világos, hogy a hús elkészítésének módja élelmiszer-biztonsági szempontból az egyik legfontosabb. A nem megfelelően feldolgozott húsban elszaporodó kórokozók súlyos betegséghez vezethetnek, a sokszorosan feldolgozott és füstölt húsok pedig hosszú távon rákkeltők.

Koránt sincs elegendő információ és tapasztalat arról, hogy a növényekből készült, a húsalapú termékkel szinte azonos állagú és ízű húspogácsák tartós fogyasztása milyen módon befolyásolja az egészséget. 

A holland Wageningeni Egyetem élelmiszer-biztonsági kutatóintézete a közelmúltban publikált egy átfogó tanulmányt az eddigi tapasztalatokról és a kockázatokról.

Új allergéneket hoz elő a növényi fehérje

A gabonafélék és a hüvelyesek – elsősorban a búza és a szója – adják a legtöbb növényi húspótló alapanyagát. Ezeket a növényeket hőkezelik, utána ízesítik, és változtatnak az állagán, így nyeri el a hagyományos hússal, leginkább darált hússal megegyező vonásait. A pontos elkészítésről a gyártók kevés információval szolgálnak.

A kutatók szerint a feldolgozás, például a hőkezelés során számos olyan nem várt kémiai reakció figyelhető meg, amely káros az egészségre. A legnagyobb kockázatot az allergének jelentik. 

Megfigyelték, hogy az új élelmiszereket rendszeresen fogyasztóknál gyakran volt megfigyelhető valamilyen allergiás reakció anélkül, hogy korábban hasonlóan reagáltak volna más ételre. A tudósok megállapították, hogy a gyártóknak átláthatóbbá kellene tenniük az előállítás folyamatait, emellett a növényi húshelyettesítők fogyasztásának kockázataira érdemben fel kellene hívni a figyelmet.

A növényi alapú fehérjefogyasztást és az alternatív húsok piacát nagy lobbierő támogatja, a fiatalabb generációkat célozva. Ezek a népszerűsítő kampányok általában az éghajlati és állatjóléti szempontokat helyezik előtérbe, és a növényi étrend kedvező hatásait egyoldalúan mutatják be. 

Ezzel szemben kevés szó esik arról, hogy az innovatív termékek fogyasztásának közép- és hosszú távú következményei egyelőre nem ismertek.  

Csak külsőre ugyanolyan

Az ausztrál élelmiszer-biztonsági intézet (Australian Institute of Food Safety) is arra hívja fel a figyelmet, hogy nem kezelhető ugyanúgy a hagyományos és az alternatív hús. Az intézet munkatársai kiemelik, hogy a hús nem helyettesíthető mással, az erre a célra feltalált termékek pedig attól, hogy nem állati fehérjét tartalmaznak, még nem biztos, hogy egészségesebbek is.

A termékek több szempontból is kockázatosak lehetnek. Az alapanyagként használt szója vagy a gabonafélék nem a magas fehérjetartalmuk miatti felhasználásra vannak nemesítve, termesztésük egyéb tulajdonságaik miatt terjedt el. Ezért alternatív felhasználásukhoz új fajtákra lenne szükség. Egyes cégek a növény tulajdonságait enzimekkel, egyéb, sokszor génmódosított anyagokkal változtatják meg.  

Az ausztrál intézet három fő kockázatot jelölt meg a magas feldolgozottságú húspótló élelmiszereknél: 

• Új allergének jönnek létre, amelyek azoknál is reakciót válthatnak ki, akik nem érzékenyek más alapanyagokra.
• Fizikai kockázat a magas feldolgozottságú termékeknél idegen anyagok megjelenése, például üveg vagy fém.
• Az egészségre káros anyagok szabadulhatnak fel az újonnan alkalmazott feldolgozás során, amelyek hosszú távon kockázatosak lehetnek az egészségre, ám ezeket csak a későbbiekben lehet felmérni.

A növényi húst látnák az asztalon a nagy befektetők

Az alternatív húsok piaca elképesztő növekedésen ment keresztül az elmúlt öt-hat évben, és a rendkívül gyors piaci térnyerés üteme még évekig biztosan megmarad. A Good Food Intsitute összegzése szerint az Egyesült Államokban a növényi húspótlók eladása tavaly megközelítette az 1,5 milliárd dollárt. Az összeg az elmúlt három évben 74 százalékkal emelkedett, és a piac a járvány alatt sem esett vissza.  

Az állati fehérje kiváltását óriási összegekkel támogatják a világ leggazdagabb emberei és az olyan óriásvállalatok, mint a Nestlé. Nemcsak a növényi húspótlók piacán jelenik meg egyre több befektető a világ minden tájáról. Több száz milliárd dolláros befektetések támogatják, hogy a laboratóriumban az élő állatból vett szövetből biológiai táptalajon létrehozott húsok minél hamarabb el tudjanak terjedni a kereskedelmi forgalomban. 

Ezeknél pedig aligha lesz gond a címkézés, mivel tulajdonságaiban a laboratóriumi hús nem különböztethető meg a hagyományos húsfélétől.