Nagy szüksége van Magyarországnak az európai uniós forrásokra

Az Európai Unióval fennálló vita miatt jelentős elmaradás látható az uniós programok bevételei soron, az éves előirányzat mindössze 19,5 százalékát sikerült eddig teljesíteni, miközben a kiadási oldalon már az előirányzat 61,5 százalékát.

Összességében az éves hiánycél 96,4 százaléka realizálódott, ami szintén azt mutatja, hogy nagy szükség lenne a vissza nem térítendő uniós forrásokra még ebben az évben

– emelte ki a központi költségvetés első félévi adatsorának legfontosabb részét Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. A szakember a VG érdeklődésére megjegyezte, bevételi és kiadási oldalon is vannak hangsúlyos tényezők, az adó- és járulékbevételek például 13,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Hozzátette, a forgalmi adók esetében szerepet játszik az erőteljes inflációs nyomás, míg a személyi jövedelemadóból származó bevételek csökkenését a családoknak járó adó-visszatérítés okozza.

Az áfából származó forrás június végére elérte a 3255 milliárd forintot, ami nem sokkal marad el attól az adattól, amelyet a Magyar Államkincstár tavaly januártól augusztusig mért, a jelentős növekedést a háborús infláció mellett egyebek között a fogyasztás bővülése okozza. Nem ez az egyetlen adónem, amely bőven túlszárnyalja a 2021-es mutatókat, a társasági adó 460 milliárdja például 27 milliárd forinttal több, mint amennyit a világjárvány miatt korlátozásokkal nehezített tavalyi évben szeptember végéig beszedtek.

A személyi jövedelemadóból származó bevétel is több mint 300 milliárd forinttal haladná meg a 2021 első féléves teljesítést, ám a gyermeket nevelő szülőknek összesen 685 milliárd forintot utalt át az állam egyszeri támogatásként.

A Pénzügyminisztérium (PM) összegzése szerint a kisadózók tételes adójából és a kisvállalati adóból származó pluszbevétel az adóalanyok számának bővüléséből adódik, az előbbinél ráadásul többen fizették meg a 40 százalékos különadót a 12 millió forintos éves bevételi limit felett. A dokumentumból az is kiderül, hogy 133 milliárd folyt be a kasszába az elektronikus útdíjból.

A PM kiemelte, a kormány továbbra is tartja az idei évre tervezett 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt és folytatja az államadósság csökkentését.

Eközben a lakástámogatásokra fordított kiadások összege június végéig 270,5 milliárd forint volt, az előző év azonos időszakához viszonyítva 147,9 milliárd forinttal teljesült magasabban. A PM megjegyezte, hogy az eltérésben szerepet játszik az otthonfelújítási támogatás és az ehhez kapcsolódó kölcsön meghirdetése, valamint az egyes meglévő konstrukciók, a családi otthonteremtési kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás és a többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásának csökkentésére nyújtott támogatás igénybevételi lehetőségeinek további kiszélesítése. Ezenfelül pedig a falusi támogatások esetében az érintett preferált kistelepülések körének kibővítése.

Összességében tovább nőttek a családi és szociális támogatások, valamint a korhatár alatti ellátások. Június végéig a nyugdíjkiadások 2360,6 milliárd forintban teljesültek, ami 373,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakit. A jelentős, 18,8 százalékos kiadásnövekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése okozta.

A PM közlése szerint a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás június végéig 1073,9 milliárd forintot tett ki a 2021. évi azonos időszaki 877,4 milliárd forinttal szemben.

Az előző évhez viszonyított magasabb összegű kiadás az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelésével, a háziorvosok, fogorvosok és szakdolgozóik bértámogatásával, továbbá az összevont szakellátásból megvalósuló többletfinanszírozással jelentkezik.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 712,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 239,9 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, ami a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.