Nőtt a külkereskedelmi hiány

Közzétette második becslését a Központi Statisztikai Hivatal az áprilisi külkereskedelmi forgalom kapcsán, mely 523 millió eurós hiányt jelez, ami 860 millióval rosszabb a tavalyi év hasonló időszakában elért teljesítménynél. Azonban 

márciushoz képest mind az export, mind az import nőtt, az előbbi 4,9, az utóbbi 4,3 százalékkal. 

A tavalyi évhez viszonyítva azonban a kivitel 1,7 százalékkal csökkent, míg a behozatal 0,9 százalékkal nőtt.

Az idei év áprilisában az export 11,1 milliárd eurót (4163 milliárd forintot) tett ki, míg az import 11,6 milliárdra (4359 milliárd forint) rúgott. Euróban kifejezve ez a kivitel esetében éves szinten 13, a behozatal kapcsán pedig 22 százalékos bővülést jelent. Mindez azonban naptárhatással kiigazítva a kivitel esetében csak 1,9, a behozatalnál pedig 5,5 százalékos bővülést jelez. Az első becslésnél 48 millió euróval kedvezőtlenebb volt a termék-külkereskedelmi egyenleg, ami 860 millióval volt gyengébb a tavalyinál.

Forintban számolva a termékforgalom  a kivitelben 19, a behozatalban 25 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 5,3 százalékkal romlott. 

A forint árfolyama az euróhoz mérten 4,0, a dollárral szemben 15 százalékkal gyengült.

A gépek és szállítóeszközök 2021. áprilisi áron számított kivitele és behozatala is romlott, az előbbi 2,5, az utóbbi 5,8 százalékkal. A közúti járművek exportvolumene több mint hetedével, importvolumene több mint tizedével elmaradt az előző év azonos időszakáétól. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék volumene a kivitelben kismértékben, a behozatalban több mint negyedével csökkent.

Közel tizedével esett az általános rendeltetésű ipari gépek forgalma is mind az export, mind az import területén tavalyhoz képest. Kismértékben azonban nőtt energiafejlesztő gépek és berendezések kivitele, míg a behozataluk több mint tizedével zsugorodott. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kivitel esetében 1,4 százalékponttal növelte a teljes forgalom exportoldali volumencsökkenését, a behozatalnál 2,9 százalékponttal mérsékelte a teljes forgalom importoldali volumennövekedését.

Nőtt a feldolgozott termékek exportja és importja, a kivitel 0,7, a behozatal 5,6 százalékkal lett magasabb. 

A mindkét oldali volumennövekedést döntően a vas és acél, ezenkívül az importban a szakmai tudományos ellenőrző műszerek, az exportban a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalma befolyásolta.

Az energiahordozók területén volt tapasztalható talán a legnagyobb változás, az exportvolumen 16 százalékkal csökkent, míg az importvolumen 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A mindkét oldali forgalomváltozáshoz döntően a kőolaj és kőolajtermék járult hozzá, ezen túlmenően a változás az exportban a természetes és mesterséges gáz volumenének csökkenésével, az importban a villamos energia volumennövekedésével magyarázható. Az energiahordozók a teljes export csökkenésének mértékét 0,4 százalékponttal növelték, az import bővülését 0,6 százalékponttal támogatták.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 0,6 százalékkal kisebb, a behozataláé 15 százalékkal nagyobb lett, főként a gabona és gabonakészítmények miatt, azonban az exportoldali forgalomcsökkenést az egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény, az importoldali volumennövekedést a hús és húskészítmény befolyásolta.

Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 0,6 százalékkal kisebb, az onnan érkező behozatalé 1,0 százalékkal nagyobb lett. A termék-külkereskedelmi mérleg 371 millió euróval romlott, 420 milliós többlet keletkezett. Az export 77, az import 70 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.