Új időszak következhet a hazai beruházásoknál, kevesebb stadion épülhet

Alapvető változásokra lehet számítani a kormányzat beruházáspolitikájában, legalábbis ha megvalósul mindaz, amire Lázár János építési és beruházási miniszter ígéretet tett. A régi-új tárcavezető legutóbb a hódmezővásárhelyi rádióban jelezte, hogy új törvény készül az állami beruházásokról, amely a tervek szerint január 1-jén lépne életbe. Pontos részleteket nem közölt a készülő jogszabályról, annyit azonban elmondott, hogy új tervezési és beszerzési rendszer jönne létre, amelyben a közjó is jobban érvényesülne. Az államnak olyan beruházásokat kell most és a jövőben is támogatnia – hangsúlyozta –, amelyek a társadalom javát szolgálják, de egyúttal a gazdasági növekedéshez is hozzájárulnak.

A szemléletváltásra utalhat a miniszer bizottsági meghallgatásán kifejtett gondolata, amely szerint Magyarország túl van építve, sőt kifejezetten zavarja, hogy növekszik a lebetonozás aránya. A mostani vészterhes időkben kifejezetten indokolt az államnak hátralépnie egyet, és végiggondolnia, hogy pontosan mire és mennyit költ.

Százezerrel nőtt a lakásállomány, miközben félmillió üres lakóingatlan van

Valóságos beruházási boom zajlott az országban az elmúlt években, amit talán a lakáspiaci fellendülés mutat a legjobban. 2017 és 2021 között több mint 100 ezer új lakást adtak át Magyarországon, tehát óriási kereslet van a megfelelő minőségű lakóingatlanok iránt. 

A másik oldalról ugyanakkor nagy kérdés, hogy valóban megéri-e támogatni az új lakások építését az államnak, amikor a demográfiai folyamatok következtében évről évre nő az átlagnál rosszabb állapotban lévő üres lakóingatlanok száma. 

A KSH legutolsó, 2016-os felmérése (mikrocenzusa) szerint több mint félmillió ilyen lakás volt hazánkban, számuk vélhetően azóta sem csökkent. Márpedig az életminőség szempontjából sem mindegy, hogy az épített környezetünk milyen állapotban van. Mivel arányaiban a legtöbb üres ingatlan vidéken található, a Magyar falu program dedikált forrásai is ezt a kört célozhatták meg.

Lassan Ausztriát veri a gyorsforgalmi úthálózat hossza Magyarországon

Nem csak a magánberuházások, az állami építkezések is ezerrel pörögtek az elmúlt években, a gyorsforgalmi úthálózat 2019 óta mintegy 300 kilométerrel bővült. Pontos adatot nehéz találni a környező országok vonatkozásában, de a KSH által elérhető adatok szerint a hazai autópályahálózat hossza már három évvel ezelőtt szinte megegyezett az osztrákkal. Bár még rengeteg projekt van a csőben (az M4-es hiányzó szakaszai, az M100-as esztergomi bekötése, az M0-st tehermentesítő M81-es és M8-as megépítése, a zalaegerszegi M76-os), amelyek a tervek szerint egy-két év csúszással indulhatnak el,

előbb-utóbb érdemes azt is fontolóra vennie a kabinetnek, hogy a bővítés helyett inkább a karbantartásra és a működtetésre helyezze a hangsúlyt, mivel ezeknek az infrastruktúráknak a fenntartása óriási terhet ró a jövőben az államkasszára. 

Ráadásul, ha komolyan gondolja a kormány, hogy 2030-ra a legfejlettebb országok közé vezetné hazánkat, akkor elengedhetetlen a magas színvonalú közúti és gyorsforgalmi úthálózat működtetése, ezen a téren pedig bőven van még tennivaló.

Kevesebb stadion, több helyi fejlesztés

Az elmúlt öt évben a sport területén is hatalmas volt a dömping (hogy a legnagyobb komplexumokat említsük: Duna Aréna, Puskás Aréna, MVM Dome, Nemzeti Atlétikai Központ), tehát véget érhetett Magyarországon a stadionépítési hullám. Talán ennek is köszönhető, hogy a költségvetésben rendelkezésre álló források egyre inkább a helyi, kisebb léptékű beruházások felé tolódhatnak el: Varga Mihály pénzügyminiszter ígéretet tett, hogy az állami beruházási stop ellenére sem állnak le a Magyar falu vagy a Modern városok program projektjei, ezek ugyanis olyan védett területek, amelyekre továbbra is biztosítani fogja a kormány a forrásokat.