BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A munkaerőhiány és az infláció is fűti a bérdinamikát elemzők szerint

A munkaerőhiány és az inflációs környezet táplálja a béremeléseket elemzők szerint, ugyanakkor megoszlik véleményük arról, hogy fennmarad-e a következő hónapokban a reálkeresetek emelkedése.

Tovább gyorsult a bérdinamika júniusban, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentése szerint a bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel a bruttó átlagbér 503 500 forint, a nettó 347 200 forint volt a hónap során. A bérdinamika erősödését mutatja az is, hogy a rendszeres keresetek a nyár első hónapjában 16 százalékkal emelkedtek a májusi 14,3 százalékos növekedés után.

Az erőteljes bérnövekedési ütem elsősorban annak köszönhető, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, miközben a minimálbér-emelések a teljes bérskálát feljebb tolták

– írta kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki adatok kapcsán kiemelte, hogy a várakozásokat felülmúlva nőtt a bruttó átlagbér júniusban, s közben a rendszeres bruttó átlagkereset emelkedése is tovább gyorsult.

A bankholding várakozásai szerint az idei éves bérnövekedési ütem immár 16,5 százalék felett fog alakulni. Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli éves reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bírhat, és fogyasztási oldalról segíti a GDP növekedését.

Hungarian currancy
Fotó: Eviphotography / Getty Images

Nagy csatában a magyar fizetések az inflációval

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a keresetek növekedési üteme júniusban csak kismértékben alakult magasabban az előző hónapokban tapasztaltnál, szerinte a dinamikus növekedésben az év eleji minimálbér- és bérminimum-emelés mellett a munkaerőhiány játszott elsősorban szerepet.

A szakember úgy ítélte meg, hogy az infláció gyorsulása nyomán a következő hónapokban várhatóan csökken a reálbér, és megjegyezte, ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre szükség van. Ezek közül a legfontosabbak az infláció fékeződése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása. Szintén fontosnak nevezte az állami alkalmazottak esetében a szükséges bérfejlesztéseket.

A következő hónapokban az elemző nem számít a bérdinamikában érdemi változásra, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. „Jövőre az idei magas infláció fogja felfelé húzni a béreket, ám azt lehetetlen megmondani, hogy az átlagbérek reálértéke hogyan alakul. A reálbér-dinamika a pénzromlás mellett nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától is, amelyre jelentős hatást gyakorol az orosz–ukrán háború, illetve a kapcsolódó szankciók” – vélekedett az elemző.

Az év végén már csökkenhetnek a reálbérek

Bár az átlagbérek jelentősen emelkedtek, az infláció miatt a reálbérindex lejtőre került. A bizonytalan környezet miatt már az is pozitív fejlemény lenne, ha jövőre a bérek megtartanák az értéküket.

– írta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint az infláció hatása jól látható a friss adatokból: az első fél évben a reálbér-emelkedés közel 8 százalékos volt, hiszen az év első hónapjaiban, bár gyorsult, még visszafogottabb volt az árindex. Júniusban viszont a reálbérek csak 3,3 százalékos emelkedést mutattak, mivel az infláció 11,7 százalékos volt. 

„Továbbra is az a fő kérdés, lesz-e ősszel újabb megugrás a bérdinamikában. Általában a gazdasági szereplők – cégek, szervezetek – az adott évben egyszer, az év első felében emelik a fizetéseket. Most viszont a magas infláció és a már említett feszes munkaerőpiac miatt elképzelhető, hogy az őszi hónapokban lesz egy újabb béremelési hullám. Lehetséges azonban, hogy az esetleges őszi béremelések sem lesznek elegendők ahhoz, hogy az év utolsó hónapjaiban a reálbérek növekedni tudjanak, mert az infláció jó eséllyel 20 százalék körüli szintre emelkedhet” – emelte ki a szakember. 

A jövőről szólva Németh Dávid azt mondta, egyelőre nagyon nagy a bizonytalanság: a romló gazdasági kilátások és a várhatóan magas szinten maradó infláció eredményeként már az is pozitív fejlemény lenne, ha 2023-ban a bérek megtartanák az értéküket. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.