A Technológiai és Ipari Minisztériumot (TIM) jelölte ki több fontos uniós finanszírozású programterület szakpolitikai felelősének a kormány – derült ki a kedd este megjelent Magyar Közlönyből. A kabinet döntést hozott a Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervét (HET) szabályozó kormányrendelet kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról. Ennek értelmében
nevű programterületnek is a Palkovics László miniszter által vezetett TIM a szakmai felelőse.
Ezek a HET legmarkánsabb komponensei, amelyek mintegy 1000 milliárd forint keretösszegből valósulhatnak meg.
A fenntartható zöldközlekedés önmagában 631 milliárd forint értékben szerepeltet projekteket, az energetikai zöldátállásra 262,49 milliárdot terveztek be, az átállás a körforgásos gazdaságra pedig 103 milliárdos forrást szánnak. Ezek teljesülése ugyanakkor az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokhoz kötött, amelyeket Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vezet.
A közlekedéspolitika eddig is a TIM portfóliójába tartozott. A kormányalakításkor a tárca egyik nagy igazolása Vitézy Dávid volt, aki közlekedési államtitkári pozíciót kapott. Az viszont, hogy a Helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) kapcsán is kizárólag a TIM kapta meg a szakpolitikai jogosítványokat, hiába tűnik evidenciának, mérföldkő lehet. A közlekedéspolitika keretrendszerére rálátó forrásunk úgy fogalmazott a fejlemény kapcsán, hogy
ezzel talán eldőlt, hogy Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma (ÉBM) csak épít, a TIM fogja meghatározni, hogy mit.
Mindez pedig az elmúlt hetek, hónapok történéseit figyelve úgy is értelmezhető, hogy Palkovics László tárcája erőt mutatott Lázár János minisztériumával szemben.
A VG még július végén írt arról, hogy az ÉBM lett a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. (NNK) tulajdonosi jogainak gyakorlóját. Ezzel hivatalossá vált, hogy Lázár János tárcájához került az eddig a TIM-hez tartozó, Vitézy Dávid közlekedési államtitkár irányítása alatt álló cég.
A május végén létrejött NKK – a Budapest Fejlesztési Központ Zrt. jogutódjaként – kiemelt jelentőségű állami társaság: idetartozik a vasúti és HÉV-fejlesztések stratégiai tervezése, a Budapesti agglomerációs vasúti stratégia (BAVS), az új Duna-híd vagy az 5-ös metró.
Csakhogy az ÉBM úgy határozott, hogy nem tartja meg az NKK-t, hanem az év végéig felszámolja.
A feladatait pedig szétosztja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP), valamint a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) között. Azonban ez sem végleges állapot, ugyanis a Telex értesülései szerint az ÉBM felszámolja az alá tartozó nagy állami vállalatok többségét, így a NIF-et, a BMSK-t és a SIP-et is. Az önállóan működő társaságok beszántásának indoka állítólag a párhuzamosságok megszüntetése, valamint az, hogy az önálló építési minisztériummal már nincs rá szükség arra, hogy külön cégeknél legyenek az egyes projektek és feladatkörök.
Szintén kedden jelent meg egy kormányrendelet, amely jelentősen kiszélesítette az ÉBM által felügyelt Országos Építészeti Tervtanács hatáskörét.
A rendeletet már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.
A testület ezentúl az összes olyan állami magasépítési beruházás építészeti-műszaki dokumentációját is véleményezi, amelyekre vonatkozik az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény – számolt be a hírről a HVG. A tervtanács szintén véleményezi az ötezer négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületek, valamint egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló új építésű lakóépületek építészeti-műszaki dokumentációját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.