„Senkit nem érdekel, hogy mit teszünk a rugalmas munkarendért vagy a Covid ellen. Mindenki fizetésemelésért ostromol bennünket”, panaszkodott néhány héttel ezelőtt egy nemzetközi cég magyarországi HR-igazgatója – számolt be Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője, aki szerint továbbra is az első számú kérdés a munkahelyeken: mi lesz a bérekkel, milyen és mekkora emelésekkel számolhatnak a munkavállalók?
Ugyanis az alapvető probléma az, hogy senki nem tervezett előre olyan mértékű inflációval, amilyet például júliusban is kimutatott a Központi Statisztikai Hivatal.
Példaként emelte ki, hogy a vasútnál, a Volánnál, a postánál és a közműágazatban 2021 nyarán állapodtak meg a szakszervezetek a munkaadókkal, hogy három év alatt összesen átlagosan 15 százalékkal emelik a munkavállalók alapbérét. A hároméves tervet egy év alatt elvitte az infláció, emiatt most a szakszervezetek soron kívüli béremelést követelnek.
Szerinte a cégvezetők is érzik, hogy valamit tenni kell, ugyanis a jó munkavállalók távoznak először. Mindenki mással próbálkozik, akadnak, akik 5 százalék körüli évközi emelést adtak, vagy már előrehozták a szeptemberi emelést.
Úgy látom, hogy a legtöbben alapbéremelés helyett egyszeri, jól mutató bónuszokkal próbálkoznak, ami nem épül be az alapbérbe, például 100-200-300 ezer forintos cafeteriajuttatásokkal. Ám ők is tudják, hogy ez csak átmeneti megoldás
– magyarázta a szakértő. Szerinte a cégvezetők helyzetét az is nehezíti, hogy sokaknál nincs tapasztalat két számjegyű inflációs környezetben a bérpolitikára. Felnőtt egy menedzsergeneráció, amely néhány százalékos pénzromlás mellett tervezett büdzsét. „És ott van a fejekben: mi lesz, ha behúzza a féket a gazdaság? Túléli a cég ilyen fizetésekkel?” – tette hozzá. Mindenesetre úgy látja, ha megnő a félelem az állás elvesztésétől, és csökken a váltási lehetőségek száma, az lefelé nyomja majd a fizetésemelési elvárásokat.
Karácsony Zoltán szerint a nehezítő körülmények ellenére tartja magát a munkaerőpiac, sőt!
Az Állásportálon szemlézett hirdetések száma augusztus 11-én 46 081 volt, 8500-zal több, mint tavaly ilyenkor. Csak májusban volt ennél magasabb szám (48 769).
Százalékosan a szakmunka, a betanított munka, a diák- és gyakornoki munka, az adminisztratív munka és a kereskedelem kategóriában volt a legnagyobb a növekedés. Szerinte a kékgalléros munkaerő hiányának jele az is, hogy a kormány újabb országok felé könnyítette meg a toborzást (Kolumbia, Brazília, Venezuela, Oroszország, Grúzia, Kirgizisztán). Hozzátette, hogy azért vannak apró jelei annak, hogy óvatosabbak a cégek. Például a saját állományból távozó munkatárs helyett sokan kölcsönzött munkavállalót vesznek fel, ugyanis ha baj van, akkor könnyebben válnak meg tőle, gyengébb a munkajogi védelem.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak emelkedése várhatóan elindít egy visszaáramlást az irodákba, ugyanis szerinte sokaknak jóval olcsóbb lesz az irodában dolgozni, mint home office-ban, ezt segítheti, ha a munkaadó megkönnyíti a bejárást. Bár megjegyezte, egyelőre ennek nincs sok nyoma, a szellemi munkavállalókat alkalmazó cégek rendre arra panaszkodnak, mennyire nehéz visszacsábítani a dolgozókat. „Pedig a csapatmunka, a cégkultúrával való azonosulás, az innováció miatt igen fontos lenne, hogy fizikailag is egy térben legyen a csapat” – mutatott rá Karácsony Zoltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.