Semmit sem kímél az infláció: brutálisan drágul, lassan luxuscikké válik a méz

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az egészségtudatos étkezés, a mindenmentes termékek és a bioélelmiszerek. Szinte mindegyik kategóriába besorolható a méz, ami édes, finom és egészségesebb is, mint a hagyományos cukor. A rossz hír viszont az, hogy egyre jobban a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha megédesítenénk vele kedvenc teánkat.

Miért drágul méz?

A kérdésre egyszerű válasz lenne az, hogy azért, mert minden más is drágul – a probléma azonban jóval összetettebb. Tény, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai, majd az orosz–ukrán háború februári kitörése súlyos problémákat okozott a gazdaságban a világ nagy részén.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár 24 éve nem volt ennyire kedvezőtlen a hazai adat, egyes elemzők úgy vélekednek, hogy az árstopok nélkül már 20 százalék fölött lenne az infláció.

A méz drágulása már meg is haladta ezt az értéket. A KSH adatai szerint júliusban

Két éve kilőtt a méz ára

A méz drágulása nem idén kezdődött. 2021-ben 8,5 százalékkal, 2020-ban pedig 9,4 százalékkal emelkedett a méz ára. A kedvezőtlen folyamatok tehát 2020-ban kezdődtek, az azt megelőző két évben egyaránt 1,5 százalék alatti volt az áremelkedés mértéke.

Bár a 2020-as drágulásból könnyű lenne arra következtetni, valójában nem a pandémia a kiváltó ok, a probléma sokkal inkább ökológiai eredetű. Az elmúlt években ugyanis nagyon enyhe teleink voltak, ráadásul az eredendően hideg évszakon belül is gyakran váltakoztak az enyhe és a valóban téli napok. A méz előállításáért felelős méhek a téli hideget gond nélkül átvészelik, azonban a nagy hőingadozás – a frontérzékeny emberekhez hasonlóan – a szorgos kis méztermelő rovarok szervezetét is nagyon megviseli.

Ennek idén is drasztikus hatásai voltak. Nem sikerült túl jól a méhcsaládok átteleltetése, a hazai méhészek értetlenül állnak az előtt, hogy míg egyes telephelyeiken minden a legnagyobb rendben volt, addig pár kilométerrel arrébb az összes méh elpusztult. A tél során több mint kétszázezer méhcsalád pusztult el Magyarországon, ennyivel kevesebbnek kell ellátnia a lakosságot mézzel.

Az akácméz a legnépszerűbb, de szinte mindegyiknek emelkedik az ára

A magyarországi méztermelés legnagyobb részét az akácméz adja. Ezenkívül a repceméz, a hársméz, az erdei méz, valamint a vegyes virágméz is népszerű fajta.

A méz drágulása szinte minden típusnál megfigyelhető. A legelterjedtebb akácméz átlagára 2018-ban és 2019-ben még 3500 forint alatt mozgott kilogrammonként, 2020-ra 4060 forintra ugrott az egy kilogrammra vetített átlagár, tavaly pedig már 4940 forint volt ugyanez az érték.

Hársmézhez és vegyes virágmézhez ennél alacsonyabb áron is hozzájuthatunk.

Az aszály milyen hatással van a méz drágulására?

Az értizedek óta nem tapasztalt aszály a méhészetek életét is rendkívül megkeserítette. Habár a gazdálkodók folyamatosan itatják a méheket, a nagy csapadékhiány miatt egyre gyakrabban jelennek meg a vadállatok a méhitatók környékén, sok esetben kárt téve a berendezésekben.

Ráadásul a szárazság miatt a napraforgó, a rétek, a legelők, valamint a vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van.

Az aszály miatt nagy területen kiégett a növényzet, a folyók és patakok visszahúzódtak, a virágzó növények hiányában pedig a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, amely az áttelelésükhöz és a kellő mennyiségű méz létrehozásához szükséges.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a méhészek igyekeznek mesterséges szénhidrát- és fehérjeforrással pótolni a méhek hiányzó táplálékát, de nem tudják pótolni azokat az ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat, amelyek a természetes táplálékforrásokban jelen vannak. A szakember szerint ez katasztrofális következményeket jelez előre a jövő évre, a megfelelő nyomelemek hiányában a méhek élethossza is csökken.

A méhészetek mindent megtesznek, de felemásan alakulnak a terméshozamok

Bár a körülmények messze nem nevezhetők kedvezőnek, a termelt mennyiség nem minden mézfajta esetében volt tragikus. Akácmézből tíz éve nem látott mennyiség termett Magyarországon. Emellett a repce és az ezüsthárs is jól mézelt idén. A napraforgómézről azonban az aszály miatt szinte teljesen le kell mondanunk.

2022-ben szinte kettészakadt az ország méhésztársadalma. A Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják, a Duna vonalától kelet felé haladva súlyos gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak – ismertette Bross Péter. Hozzátette, hogy a legrosszabb helyzet épp azokban a megyékben van, ahol korábban a legmagasabb hozamokat érték el a méhészek.