A legtöbben fejenként 100 és 300 ezer forint közötti kiadással számoltak az idei nyaralás kapcsán, de a pihenésre indulók 8 százalékánál 600 ezer forintnál is magasabb volt ez a tétel – derül ki a CIG Pannónia Biztosító online felméréséből, amit több, mint 3200-an töltöttek ki. A kutatás arra is rámutatott, hogy a többség kiemelten fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás alatt is, az utazók több mint kétharmada külön utasbiztosítást köt.
A válaszadók közel 90 százaléka jelezte, hogy elment idén nyáron nyaralni, és mindössze 11,2 százalék nem utazott el kikapcsolódni. A kutatás szerint a legtöbben belföldre utaztak, a válaszadók 40,8 százaléka jelezte ezt, valamivel több mint negyedük külföldi nyaralásra indult, illetve 21,1 százalékuk itthon és a határon túl is elidőzött ezen a nyáron.
A legtöbben fejenként 100 és 300 ezer forint körüli költéssel számoltak, a megkérdezettek kicsit több mint 40 százaléka tett így. A válaszadók negyede fejenként 50 és 100 ezer forint közötti összegből hozta ki a nyaralást, 16,5 százalékuk pedig 300 és 600 ezer forint között költött erre a célra. Az online kérdőívet kitöltők 8 százaléka fejenként 600 ezer forintnál is többet szánt arra, hogy valódi kikapcsolódást jelentsen a nyaralás.
A többség a nyaralás során is szembesült az inflációval, a válaszadók 52,8 százaléka szerint minden drágult, így jelentősen magasabb volt az erre fordított összeg idén, mint a múlt évben. 30 százalék tapasztalta úgy, hogy lényegében nem változtak a kiadásai, 6,7 százalék pedig olcsóbban tudta megoldani az idei pihenést, mint 2021-ben.
A felmérés eredményei alapján a többség utazási szokásaira a pandémia és az orosz–ukrán háború egyaránt hatással volt. A megkérdezettek 46,3 százaléka kevesebbet utazik és sokkal jobban meggondolja, hogy hová megy, míg 13 százalék ha nem muszáj, inkább nem utazik külföldre.
Viszonylag sokan vannak azonban – az összes válaszadó 40,7 százaléka –, akik egyáltalán nem változtattak utazási szokásaikon, ugyanannyit és ugyanúgy utaznak, mint a pandémia, illetve a háború kitörése előtt.
A reptereken Európában és világszerte tapasztalható problémák egyelőre nem igazán tántorítják el a magyarokat a repüléstől. A CIG Pannónia kutatása során a megkérdezettek 35,1 százaléka jelezte, hogy idén nem repülővel indul nyaralni. Azok közül, akik repülőre ülnek, közel 17 százalék egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mi a helyzet a reptereken. A válaszadók 28,5 százaléka úgy nyilatkozott, hiába aggódnak a hírek miatt, ha csak repülővel tudják megközelíteni az úti céljukat, akkor gépre szállnak.
A megkérdezettek mintegy ötöde viszont az aggasztó hírek miatt lemond inkább a repülésről.
A felmérés alapján a többség fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás során is. A válaszadók több mint kétharmada jelezte, hogy minden utazása előtt köt utasbiztosítást, további 13,1 százalék pedig arról számolt be, hogy a hitelkártyájához, bankkártyájához alapvetően jár ilyen szolgáltatás. További 6,4 százalék ha nem is mindig, de általában köt utasbiztosítást, főleg akkor, ha sportolást is tervez a nyaralás során. A válaszadók mindössze 13,4 százaléka egyáltalán nem köt utasbiztosítást.
A legtöbben, a válaszadók 44 százaléka 5–10 ezer forint közötti összeget szánna egy egyhetes nyaralás során utasbiztosításra fejenként, valamivel kevesebben (40 százalék) pedig 3–5 ezer forintot fordítana maximum erre a célra. Viszonylag kevesen – a válaszadók mindössze 8 százaléka – szánna 10–15 ezer forintot biztosításra a nyaralás előtt, és ugyanennyien akár 15 ezer forintnál többet is kifizetnének erre, feltéve, hogy a biztosítás fedezi az összes kockázatukat.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagjainak utasbiztosítási díjbevétele a múlt évben közel nyolcmilliárd forint volt, ami mintegy negyedével több a 2020-asnál. A pandémia előtti időszak eredményeitől azonban ez is jócskán elmarad, hiszen 2019-ben még 18 milliárd forintos volt az utasbiztosítási piac nagysága.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.