Fekete fellegek gyűlnek az európai – és így a magyar – gazdaság egén is, ami a háztartásokon és vállalkozásokon túl a központi és önkormányzati költségvetéseket is nehéz helyzetbe hozza – jelentette ki Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke Szegeden, a Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásában. Az ÁSZ elnöke szerint a háború és a szankciós intézkedések miatt soha nem gondolt magasságokba szökő energiaárak olyan külső tényezők, melyek pontos hatása, kifutása nehezen modellezhető.
Veszélyes képlet a sokszorosára növekedett energiaár, emiatt romló és negatívba forduló fizetési mérleg,
– mutatott rá az elnök, aki szerint nagyobb részt ezeknek miatt van: a megugró infláció, a leértékelődő és volatilis árfolyamú forint, a magas jegybanki alapkamat, a növekvő államadósság-finanszírozási költség és a költségvetésből térítendő magas jegybanki veszteség.
Mindez – lassuló gazdasági teljesítmény mellett – komoly alkalmazkodásra fogja kényszeríteni a gazdaság szereplőit és az állami szervezeteket is – vélekedett Windisch.
Ugyanakkor az elnök szerint vannak kapaszkodók, amik reményt adhatnak. A 2008-as válsághoz képest a 2020-as Covid és a 2022-es háborús és energiaválság egy sokkal egészségesebb magyar gazdaságot, stabilabb pénzügyi rendszert talált el.
Az elnök kitért arra is, hogy a gazdaságot leíró mutatószámokat át kell gondolnia, meg kell újítania a közgazdász szakmának. „A gazdasági teljesítményre fókuszáló, jórészt mennyiségi mutatók nem sokat mutattak a Covid-válsággal vagy az energiaválsággal szembeni ellenállóképességről. Új, mennyiség mellett a minőségre is fókuszáló és a fenntarthatóságot figyelembe vevő mutatószámrendszerre lenne szükség” – hangsúlyozta az előadásban Windisch. A jelen válságból való kilábalás útján már ezen új mutatószámokat is célszerű lenne figyelembe venni.
Szerinte jelentős, ám pénzbe nem kerülő gazdasági élénkítőeszköz lehetne a dereguláció, a gazdasági szereplőkre vonatkozó túlszabályozottság észszerűsítése, jelentős egyszerűsítése.
Komoly energiák, pénz és idő takarítható meg a gazdálkodóknál, főképp a kkv-szektorban, ha komoly deregulációra szánná el magát a jogalkotó. Ennek kiemelt kormányzati prioritásnak kellene lenni – vélekedett Windisch László. Ilyen helyzetben az Állami Számvevőszék a támogató, de mélységi, átfogó vizsgálatokra fogja helyezni a hangsúlyt.
Minden államilag elköltött forintnak szabályosan, célszerűen és hatékonyan elköltöttnek kell lennie, ez most minden korábbinál fontosabb
– hangsúlyozta Windisch.
Idén nyáron hivatalba lépő új elnökként mind szervezetileg, mind eljárásaiban meg kívánja újítani a Számvevőszéket. Erősíteni kívánja a digitalizációt, a kockázatkezeléshez és ellenőrzéshez a minél szélesebb körű adatok felhasználását. Az ÁSZ elnöke elmondta, tervei szerint az utólagos ellenőrzésektől a felügyelés irányába fog elmozdulni az ellenőrzési rendszer, sokkal inkább tud ilyen módon megvalósulni a támogató szerepe az ellenőrzéseknek.
Az ÁSZ kiemelt témaként fogja kezelni a vízzel való gazdálkodás minden közpénzügyi vonatkozását, a költségvetés rejtett adósságait – ilyennek nevezte előadásában Windisch László a pedagógusok bérrendezését és az állami tulajdonú állóeszközök amortizáció miatti pótlási igényét is.
Az elnök elmondta, az állami pénzügyek terén is fontosnak tartja a túlszabályozottság csökkentését. Észszerű, célszerű, átlátható és betartható szabályozásra van szükség, amit aztán az erre kijelölt kontrollszervezetek be is tartatnak. A túlszabályozottság az átláthatóság ellen hat – mondta el előadásának zárásaként Windisch László.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.