Nehéz helyzetben van a hazai vízi szállítás. Magyarországon a vízen szállítandó áruk mennyisége az eredeti becslések szerint idén is az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan 8 millió tonna körül alakult volna, ha nem sújtja hatalmas aszály a mezőgazdaságot – foglalta össze a szektor helyzetét a VG-nek Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Felidézte: először az agrárkereskedők tartották vissza az exportalapot, majd az agrártárca központilag is szűkített a forgalmon azzal, hogy a gabonakivitelt a hazai ellátási biztonság érdekében engedélykötelessé tette.
Ám 2020 óta több más árufajta esetében is csökkent a fuvar volumene, miután több vízi szállításra támaszkodó iparágnak is visszaesett a termelése, ilyen például a kohászat, a vegyipar, a műtrágyagyártás vagy éppen a nagy tömegű és terjedelmű, általában csak vízi úton szállítható berendezések, projektrakományok gyártása – fejtette ki.
Az árualap jelentős csökkenése mellett extrém súlyos helyzetet teremtett az is, hogy az idei nyolc hónapból ötben kifejezetten alacsony volt a vízállás.
A Dunán – legyen szó akár a felső-dunai, az al-dunai vagy akár a hazai szakaszáról – nem volt ritka a maximum másfél méteres merülés sem az elvárható két és fél helyett,
sőt volt, amikor a német szakaszon csak egyméteres merüléssel tudtak közlekedni a hajók. Emiatt – folytatta a szövetség elnöke – a járműveket csak részben lehetett megrakodni, így csaknem azonos önköltség mellett a kapacitásuknak sokszor mindössze az egyharmadát-egynegyedét tudták kihasználni. Ezt megbízói oldalról vagy megfizették – mert muszáj volt leszállítani az árut, és nem volt más opció a vízi közlekedésen kívül –, vagy elhalasztották a fuvart.
A súlyos helyzet sajnos a nyár végeztével sem javult nagyobb mértékben, hiszen a Dunán augusztusban is csak átlag 1,7 méteres merüléssel közlekednek az uszályok. Ez a hajózás versenyképességét erősen rontja
– mondta Bencsik Attila.
Mindez persze nem hagyta érintetlenül az árakat sem. Durván számolva minimum a duplája a fuvardíj az ilyenkor szokásosnak, de előfordult háromszoros emelkedés is. A vízállásnak való óriási kitettség a gyakorlatban azzal jár, hogy legyen szó akár egy Budapest–Rotterdam vagy egy Baja–Konstanca viszonylatban elvállalt fuvarról, a vízállás és az olajár változásához igazodó fuvardíjpótlékok miatt nem lehet előre rögzíteni, végül mennyibe fog kerülni a szolgáltatás.
A vízállás és ennek megfelelően a hajózhatóság menet közben is változik, ezért a szerződések úgynevezett kisvízi pótlékot tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy az áru feladója is részt vállal a megnövekedett költségekből.
Az alacsony vízszint miatt a hajóknak sokszor napokra vagy akár hetekre meg kell állniuk, vagy a rakomány egy részét másik hajóba rakva kell tovább szállítani
– fejtette ki a szakember, aki maga is hajózási társaságot vezet. A kitettség a szállítási időre is erős kihatással van, hiszen az előre nem látott várakozások miatt az esetek többségében garantált szállítási határidő sem vállalható.
A vízállás olyannyira bizonytalan manapság, hogy még a gázolajár is jobban tervezhető – folytatta –, pedig abban is nagy változás állt be az elmúlt másfél esztendőben, hiszen körülbelül a kétszeresére emelkedett.
Ezt egy úgynevezett gázolajpótlék-rendszerrel szabályozzák, vagyis ha a berakás napján a nemzetközi jegyzésekben érvényes gázolajár eltér a szerződéses díjtól, akkor az utóbbi ennek megfelelően pluszban vagy mínuszban változhat
– tette hozzá.
Ha mindez nem lenne elég, a hajótulajdonosoknak a szakképzett személyzet hiányával is meg kell birkózniuk. Ennek a fő oka a nyugat-európai munkaerő-elszívás. Magyarországon mindig is magas szintű volt a hajósoktatás, de a képzettek 80-90 százalékát elszipkázza a főként nyugat-európai konkurencia, azon belül is kiemelten a kabinos személyhajózás. Bencsik Attila elmondta:
a nagy kereslet miatt nem ritka, hogy 70-75 éves révkalauzok dolgoznak a vízi árufuvarozásban.
A hajóstoborzás is nehézkes, a fiatalok nem kívánkoznak a rendkívül jól fizető, de az átlagos szárazföldi munkáknál veszélyesebb munkakörökbe. Régebben a szakmának nagy volt a vonzereje a fiatalok körében, hiszen távoli országokba hajózhattak úgy, hogy közben messze az átlag felett kerestek. Manapság azonban nem kell hajósnak lenni a világ megismeréséhez, a fapados repülőkkel néhány óra alatt szinte bárhol ott lehetünk – magyarázta.
Azt szintén kiemelte, hogy
a hajózás a legkörnyezetbarátabb közlekedési ág, egységnyi árumennyiségre vagy utasra számított károsanyag-kibocsátása, externális költsége messze a legalacsonyabb. Ez azonban a piacot hidegen hagyja, a fuvardíj az egyedüli mérce. Miközben a közútnak és a vasútnak van alacsony kitettségű pályája, továbbá a közúti és a vasúti kapacitások fejlesztésére temérdek uniós és állami pénzt fordítottak az elmúlt években, addig a vízi szállítást segítő források – most még – a nullához közelítenek.
A magyar belvízi hajózás jövőjét illetően ezért a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke fontosnak tartja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.