Egymásnak adják a „kilincset” a kormánytagok, számos törvényjavaslatról kell majd szavaznia az Országgyűlésnek – ezt részben az indokolja, hogy a döntéshozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszülessen a megállapodás az Európai Bizottsággal (EB). Varga Judit igazságügyi miniszter a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek lefolytatását gyorsítaná, míg Varga Mihály egyes adótörvényeket módosítana. Nemrég már négy olyan törvényt is elfogadott a Ház, amely az EB-vel való megegyezést és ezen keresztül az uniós források mielőbbi folyósítását szolgálja.
A több mint százoldalas dokumentumban például rögzítik, hogy a javaslat értelmében négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen. Ha az egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást, vagy megszűnik rá a jogosultsága (például a bevételi értékhatár túllépése miatt), akkor a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónapra az átalányadózást ismételten nem választhatja. A rendelkezés kiterjeszti továbbá az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak minősültek.
Szintén változtatás, hogy a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány is jogosult a TAO-törvény által biztosított adómentességre abban az esetben, ha mind az alapítói, mind a kedvezményezettjei kizárólag természetes személyek. A módosítás feloldaná a 2022-es adóévre vonatkozóan a tiltó rendelkezést, amely kimondja, hogy az egyéni vállalkozó nem választhatja az ekhót, ha az adóévben a katát választotta – erre a radikális átalakítása miatt volt szükség.
A pénzügyminiszter a dokumentumban azt írja, a Magyar Reklámszövetség és társszövetségei által jelzett kezdeményezésre tekintettel a javaslat további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét, így a reklámadó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap nulla százaléka.
A javaslat megújítja az iparűzési egyszerűsített megállapítási módját, s háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód vált fel. Eszerint valamennyi olyan vállalkozó, akinek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzésiadó-alapja egyszerűsített megállapítására. A bevételalapú differenciálás illeszkedik az adó forgalmi adó jellegéhez, képes jól leírni a vállalkozás méretét, s egyben biztosítja, hogy mindazon vállalkozók, akik jelenleg alkalmazzák az egyszerűsített adóalap-megállapítás valamely fajtáját, élhessenek az új modell biztosította egyszerűbb szabályokkal.
A dokumentum szerint 2024. január 1-jétől megszűnhet az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetősége.
A jogalanyoknál lévő, 2023. december 31-ig fel nem használt illetékbélyegek értékének visszatérítésére a javaslat értelmében további öt éven át, 2029. december 31-ig lesz mód. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A visszatérítés az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál kérhető.
