Ilyen ütemben várja az uniós források érkezését a kormány

Navracsics Tibor kifejtette: a magyar operatív programok várhatóan még ez évi brüsszeli elfogadása után, 2023-ban 561 milliárd, 2024-ben 748 milliárd, 2025-ben pedig 1047 milliárd forinthoz juthat hazánk. Bár azt is jelezte, hogy ezeket az összegeket még 374 forintos euróátváltási árfolyamon számolták. „Tehát 2023-ra várjuk reálisan az első pénzek megérkezését” – mondta, emlékeztetve egyúttal, hogy a 2014–2020-as ciklust illetően Magyarország a források 79 százalékát már lehívta, és jó eséllyel az év végéig sikerül 80 százalék fölé kerülni.

Emlékeztetett, hogy a szintén még uniós tárgyalás alatt álló magyar helyreállítási terv értelmében az ország 2511 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatásra is jogosult, amelynek 

A helyreállítási tervhez kapcsolódó hitel igényléséről a kormány hivatalosan még továbbra sem döntött – közölte.

Ezeket vállalta Magyarország

Navracsics Tibor emlékeztetett az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon tett főbb magyar vállalásokra is, amelyek a következők:

• a munkáját legkésőbb november 19-én megkezdő Integritás Hatóság létrehozása,
• a Korrupcióellenes Munkacsoport átalakítása,
• a korrupcióellenes keretrendszer erősítése,
• az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása a közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről,
• a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése, valamint
• az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése.

A Magyarországot érintő korrupciós vádakkal kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy 

A szintén a portfóliójába tartozó területfejlesztésről a miniszter kifejtette: a jelenleginél jóval decentralizáltabb fejlesztéspolitikát kell megalkotni, mivel a legszegényebb európai uniós régiók között több magyar is található, ami nagyon magas regionális tagoltságot jelez.

Drasztikusan csökkent a feketegazdaság volumene

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben a hazai áfarés már kedvezőbb volt az EU-s átlagnál, sőt ma már az első harmadba tartozunk az uniós tagállamok között. Ezt szolgálta például az online pénztárgépek és számlarendszer, valamint az ekáer bevezetése – sorolta.

Az ÁSZ-elnök előadása szerint Magyarországon drasztikusan csökkent a feketegazdaság mértéke az elmúlt években, s az eltelt évtizedben évről évre nagyobb ütemben nőttek az áfabevételek, mint a fogyasztási kiadások. 

– hangsúlyozta. A fekete- és szürkegazdaság további lehetséges eszközei között említette a deregulációt, azaz a túlszabályozottság csökkentését.

Így látják a magyarok a korrupciót

Az elemzést bemutató Mráz Ágoston Sámuel kritizálta a Transparency International által évről évre kiadott korrupciós mérőszámot, amely Magyarországról egyre kritikusabb képet mutat. A Nézőpont Intézet vezetője szerint a módszertani probléma az, hogy a Transparency International jelentése szakértői véleményeken alapul, az így kapott eredmény pedig szöges ellentétben áll a magyar gazdaságot jellemző objektív adatokkal, például az egy főre jutó GDP emelkedésével és a csökkenő áfaréssel. A Nézőpont ezért rendre elkészít egy olyan közép-európai közvélemény-kutatást, amelynek során egyebek mellett arra kíváncsiak, van-e a megkérdezettnek olyan ismerőse, aki a fizetését részben vagy egészben zsebbe kapja. Az eredmények szerint Magyarországon idén háromból ketten válaszolták azt, hogy nincs, ami a régiós átlag fölötti érték. Az is kiderült, hogy 

Sőt, Közép-Európában Magyarországon a legnagyobb a hatóságok iránti bizalom. Azzal az állítással, miszerint aki vinni akarja valamire, kénytelen áthágni egyes szabályokat, a válaszolók 38 százaléka értett egyet, ami jóval alacsonyabb, mint például a 2008-as adat. Ennél egyébként csak Ausztriában és Csehországban mértek pozitívabb értéket. 

ennél magasabbat Észtországban, Ausztriában és Lettországban mutattak ki a közvélemény-kutatások – ismertette Mráz Ágoston Sámuel.