Kiverték a Fradit, özönlik a pénz: így lett Iváncsa az ország közepe

A Ferencváros legyőzését követően 85 milliárd forintot kapott Iváncsa – bár a két történet között nincs összefüggés, a hét legsikeresebb települése kétségkívül a mezőföldi község. 

Kezdődött a futballpályán, a Magyar Kupában óriási meglepetésre a harmadosztályú csapat hosszabbítás után 3–2-re legyőzte a címvédő és itthon egyeduralkodó FTC-t, nem sokkal később pedig a Magyar Közlönyből derült ki, hogy jelentős összeg áll a házhoz. A kormány szűk egymilliárd forintot adott a Dunántúli Regionális Vízműveknek az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület kialakításával összefüggő vízgazdálkodási és víziközműinfrastruktúra-fejlesztések megvalósításához, illetve több mint 84 milliárdot közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztésekre ugyancsak az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési területtel összefüggésben.

Sőt, a Fejér megyei közgyűléstől 414 millió forint támogatást kapott, amelyből 75 millió forint működési célú, a többit fejlesztésekre fordítja a település: csapadékvíz-elvezető árok, járdák, utak rekonstrukciójára, az iskolai étkező és konyha, valamint a családsegítő épületének felújítására, a Határ utcai szennyvízelvezetés kiépítésére, továbbá a katolikus temető fejlesztésére.

A két szál itt teljesen különválik, hiszen míg itt épül Magyarország történetének második legnagyobb zöldmezős beruházása, a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron húzza fel akkumulátorgyárát, addig a labdarúgóklub mindössze évi 90 millió forintból gazdálkodik, a sportal.hu beszámolója szerint a játékosok legfeljebb plusz egy vacsorát kapnak a történelmi győzelemért – fizetés egyébként sincs, csak költségtérítés.

Az új, 681 milliárd forint összértékű iváncsai akkumulátorgyár megvalósítása amúgy három ütemben történik, ezek mindegyike több részegységből épül fel. Az első ütemben egy évi 30 GWh gyártási kapacitású, lítiumion-akkumulátor előállítására alkalmas gyár, és egy évi 48 MW hőteljesítményű, gázüzemű tüzelőberendezés – négy gázkazán és egy gőzkazán – készül el várhatóan 2023 júniusára. A nagytömegű földmunkák már véget értek, augusztusban befejeződött a cölöpözés is, amit Magyarországon rekordszámba menően 14 géplánccal fúrtak.

A területen összesen 136 kilométernyi cölöppel, három hónap alatt biztosították az épületek kivitelezését. Ennek érdekében csúcsidőben 38 kotrógép, 10 dózer és 105 tehergépkocsi dolgozott a helyszínen. A projekt csúcsidőszakában, 2021. november és 2022. március között 28 toronydaru látja majd el a magasépítési feladatokat. Az épületeknél 118 ezer köbméternyi előre gyártott szerkezetet használnak fel, a felhasznált acélszerkezet tömege 3800 tonnát tesz ki. A lépcsőházak összmagassága 483 méter lesz, ami annyit tesz, mintha négyszer egymás fölé raknák a Mol Campus toronyépületét.

A berendezés fő üzeme óránként 140 köbméternyi beton előállítását teszi lehetővé, segédüzeme pedig óránként további 70 köbméternyi betont tud biztosítani.

A világpiaci mércével is jelentős anyavállalat Dél-Korea legnagyobb energetikai és vegyipari csoportja, amelynek az első két európai üzeme is Magyarországon – ezen belül Komáromban – működik. A harmadikként induló iváncsai termelőegység közvetlenül 2500 új munkahelyet fog teremteni, és számos helyi és régióbeli vállalkozás életére lesz hatással. A beruházás a kivitelezési, út- és közműépítési, valamint kertészeti munkákkal együtt 2025-ben válhat teljessé.