Tavasszal és nyár végén már megtörtént egy jellemzően 10-20 százalékos áremelés a hazai fitnesztermekben, de bérletek és belépőjegyek drágulása nyomán egy bizonyos szint fölött már nem keletkezik többletbevétel, mert elkezdődik a lemorzsolódás, vagyis kevesebb látogatótól legfeljebb ugyanannyi bevétel származik, fűteni és hűteni viszont ugyanúgy kell a termeket, mint addig.
A Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének (Maforsz) főtitkára, Kiss József a VG-nek elmondta, hogy a tavaszi csődhullám veszélye épp csak elvonult, de még igazán talpra állni sem volt idejük a Covid után, amikor erősen megcsappant a zárvatartás miatt az utóbbi két évben elkönyvelt bevételük.
A jellemzően óriási helyigényű fitnesztermek hatalmas rezsivel működnek, nyáron hűteni, télen fűteni kell a helyiségeket, és minden évszakban működtetni kell a légtechnikai berendezéseket, amelyek rezsije legalább annyiba kerül, mint a melegvíz-szolgáltatás.
Speciális helyzetben vannak a Maforsz tagjai olyan szempontból is, hogy a fitnesztermek többsége bérelt helyiség, az energetikai korszerűsítésre megnyitott pályázatokkal sem tudnak emiatt élni.
Az egész szektorral szemben szemléletváltásra lenne szükség, arra, hogy a döntéshozók felismerjék a fitnesztermek jelentőségét és szerepét az egészségmegőrzésben
– hangsúlyozta Kiss József. A Maforsz főtitkára szerint a magyarországi fitnesztermeket látogatók túlnyomó többsége kiöregedett a versenysportokból, a futás sem általános megoldás, vagyis ha újra bezárnak a termek, az kimutathatóan komoly egészségügyi következményekkel járhat. Nem lenne túlzás egészségügyi szolgáltatásként kezelni e létesítményeket, illetve legalábbis akként támogatni, hogy a következő időszakot, amíg az energiaárakat megfékezni, vagy alternatív forrásokat biztosítani nem sikerül, át tudják vészelni.
Ha 800 ezer ember nem fog tudni sportolni a télen, annak a munkahelyi teljesítményre is mérhető hatása lesz, lévén, hogy a fitnesztermekbe járók többsége aktív dolgozó, többségük 30-35 év feletti.
A civilizációs betegségektől szenvedő társadalmakban felértékelődnek a szabadidősportok, a wellness és a fitneszszolgáltatások, a szektort életben tartása nemzetgazdasági érdek
– érvelt Kiss József. Mint mondta: a terembérletek áremelése nem megoldás, hiszen a rezsi olyan mértékben emelkedik, és még nagyobb mértékben fog a fűtésszezon beköszöntével, hogy azt nem lehet kigazdálkodni.
A költségszerkezet 30-35 százalékát adó energiaszámlák már akkor is gazdaságtalanná tennék a működést, ha „csak” a duplájára emelkednének, de ennél jóval nagyobb mértékű drágulás jön.
A korlátozott üzemidő, a szolgáltatások – szauna, wellness, uszoda, stb. – körének szűkítése sem megoldás mindenre, ráadásul a fűtés sem mindenhol egyedi, illetve a nyitásra felfűteni extra költség szokott lenni.
Soha nem volt egyértelműbb, hogy a fitnesztermek állami mankóra szorulnak, anélkül tömegesen fogják bedobni a törölköző, és sorozatos bezárások ideje jön
– fogalmazott a szakszövetség főtitkára. Nem titkolta, hogy nincs vészforgatókönyv a fűtési szezonra. A termek üzemeltetői a poszt-Covid időszakot élik, anyagilag kivérezve, tartalékok nélkül, régi látogatószámuktól és forgalmuktól kissé még mindig elmaradva mennek neki a következő időszaknak. Önerőből aligha jut a többség messzire. A Maforsz főtitkára szerint karnyújtásnyira vannak az éttermekhez hasonló sorozatos bezárásoktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.