Válságban nincsen normativitás
– idézte Demján Sándor néhai sikeres üzletember emblematikus mondatát Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, amikor a Széchenyi Kártya Program legújabb, 2023 januárjától induló korszakáról kérdeztük. Mint a Vg.hu megkeresésére fogalmazott, a hazai, mintegy félmillió vállalkozást a járvány kezdetétől egymást érték a sokkok: a pandémia miatti satufék, majd az újraindulás után az elhalasztott kereslet felfutása és inflációs hatása, az energiaárak elszabadulása.
Majd amikor némileg konszolidálódni kezdett a gazdaság, kitört a háború: a szankciók egyre több nehézséget hoznak az európai energiapiacon, az infláció pedig egyre magasabb szintre kúszik fel, hazánkban pedig kialakult egy ikerdeficit is – sorolta. Előtte Magyarországon volt egy jól működő, átlátható rezsipolitika, amit komoly veszély fenyeget, és még az időjárás sem kímélte az országot: kaptunk egy extraaszályos nyarat, amit – csak remélni lehet –, hogy nem követ egy régóta nem látott hideg tél.
A vállalkozói, nem támogatott, változó árazású kölcsönökre bevezetett kamatstop nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a továbbiakban megfelelni a banki elvárásoknak: 20 százalék feletti kamatozású hitelekkel nem lehet működtetni egy kisebb céget. Ezzel szemben a Széchenyi Kártya konstrukciói fix kamatozásúak. Év végéig még 0,5 és 3,5 százalék közötti, jelenleg a legolcsóbb kamattal vehetők fel a különböző kölcsönök
– hívta fel a figyelmet a KAVOSZ vezetője. A magyar kkv-k talpon maradásának és versenyképességének megőrzése érdekében a 2023-as első fél év pedig nagyon sokat jelent. A konstrukció kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5 százalékos ügyfélkamattal teszi elérhetővé a Széchenyi Kártya Program hiteltermékeit.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a program folytatásának bejelentésekor rámutatott: nehéz helyzetben vannak a hazai kkv-k. A kamatlábak magasak, a kölcsönfeltételek szigorodnak, a forgóeszközhitel-szükséglet megnőtt, az energiahatékonysági fejlesztésekhez pedig források kellenek. „A termékek körét szűkítettük, de inkább azt mondanám, hogy áramvonalasítottuk” – fogalmazott.
Jövő januártól hat Széchenyi Kártya-termék marad: a folyószámla- és likviditási hitel mellett továbbra is elérhetők lesznek a kisebb vállalkozásoknak szóló termékek, így a mikrohitel, valamint a turisztikai és agrárágazatot segítő programok (Széchenyi Turisztikai Kártya, Agrár Széchenyi Beruházási Hitel), valamint az energiahatékonysági fejlesztéseket támogató Széchenyi Zöld Beruházási Hitel.
Mindezek mellett a Széchenyi Kártya Program kulcsszerepet játszik a kormány által bejelentett Feldolgozóipari kkv energiaköltség és beruházás támogatási programban. A részt vevő vállalatok számára ugyanis lehetőség van arra, hogy az energiahatékonysági beruházásaikat a kedvező, 5 százalékos kamat mellett elérhető Széchenyi Zöld Beruházási Hitel segítségével hajtsák végre. A kölcsön igénybevételekor pedig a kormány önerő-támogatást nyújt, legfeljebb a beruházás összköltségének 15 százalékának erejéig.
A Széchenyi Kártya Program jóval a válságok előtt indult, a járvány kezdete óta pedig a kis- és közepes vállalkozások állandó támogatója. Közismert, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor milyen jelentős részét foglalkoztatja a magyarországi munkavállalóknak
– emelte ki Krisán László.
Jól látszik a kisebb cégek hiteligényén is, hogy mikor mire volt szükségük: a mindennapos működéshez, a túléléshez vagy a talpra álláshoz. A járvány első felében több mint 90 százalékban a forgóeszközkölcsönökre volt igény, majd idővel egyre többen kértek fejlesztési-beruházási forrásokat. Mostanában, a nyár végén indult Széchenyi Kártya Program Max különböző termékei között ismét a likviditási és a folyószámlahitel, azaz a mindennapos működést segítő források állnak az első helyen, és háttérbe szorultak a beruházások finanszírozására beadott kölcsönigények – világított rá.
Az idei év végéig még igénybe vehető a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Max, a Széchenyi Likviditási Hitel Max, a Széchenyi Beruházási Hitel Max szinte minden beruházási hitelcél finanszírozásához az agrárszektorban is. Továbbá a Széchenyi Mikrohitel Max, valamint a Széchenyi Lízing Max a pénzügyi lízingügyletek finanszírozására.
Krisán László úgy látja: a program iránt már a kezdetektől kiemelt érdeklődés mutatkozik vidéken.
Nincs ez másképp a Max esetén sem. A kölcsönigénylések több mint kétharmadát vidéki vállalkozások adják be. Manapság is napi 600-700 igénylés érkezik be a vállalkozói szervezetek országos hálózatának több mint 200 irodájába.
A Széchenyi Kártya a KAVOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a Területi kereskedelmi és Iparkamarák irodáiban kérhető, ahol az ügyfelek teljes körű információt kapnak az igénylés feltételeiről és a benyújtandó dokumentumokról. Valamennyi régió vállalkozói találhatnak székhelyükhöz közeli regisztráló irodát, amely a kérelem befogadását követően továbbítja a kölcsönkérelmet az ügyfél által megjelölt hitelintézet részére. A Széchenyi Kártya Program kölcsöntermékeinek forgalmazásába az évek során egyre több hitelintézet kapcsolódott be, és a forgalmazók körének további bővülése várható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.