A drágulás növelte tavaly az agrárteljesítményt

Az egy évvel korábbihoz képest 16 százalékkal nőtt tavaly a mezőgazdaság folyó áron mért kibocsátása tavaly, 

– közölte a KSH. A bővüléshez leginkább a gabonafélék és az ipari növények ár-, valamint a gyümölcsfélék, az élő állatok és állati termékek termelésének mennyiségi növekedése járult hozzá. 

Összességében ugyanakkor 

A KSH összesítése szerint a legnagyobb termelés-visszaesés a burgonyát, a bort, a gabonaféléket és a takarmánynövényeket érintette.

Nagyobb területről jött le kevesebb termés

A legnagyobb volument előállító szántóföldi növénytermesztésre az volt jellemző, hogy a főbb gabonaféléket 2,3 millió hektárról takarították be, és közel 14 millió tonna termés került a magtárakba. Ez 10 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi, ráadásul úgy, hogy a betakarított terület az előző évi csökkenés után 37 ezer hektárral bővült. Árpából 1,7 millió tonnát, az általános trenddel szembemenve az előző évinél 15 százalékkal nagyobb mennyiséget arattak. Búzából az előző évinél 4,7 százalékkal kisebb területen (893 ezer hektár) 3,3 százalékkal többet, 5,3 millió tonnát arattak. A gabonafélék a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 2,4 százalékponttal csökkentették, ezen belül a kukorica 3,1 százalékponttal vetette vissza, viszont a búza 0,4  az árpa pedig 0,3 százalékponttal növelte azt. Mint emlékezetes, tavaly szintén voltak aszálykárok, de az idei szárazság felülmúlta az  2021-est.

Az olajos magvak betakarított területe 0,7, ezen belül a repcéé 17 százalékkal volt kisebb, míg a napraforgóé 6,9 százalékkal nagyobb. A termésmennyiség hasonlóan alakult: a napraforgóé 3,5 százalékkal nőtt, a repcéé 16 százalékkal csökkent. A 2020-ashoz képest 13 százalékkal csökkent a cukorrépa és 2,4 százalékkal a fontosabb zöldségfélék mennyisége.

A főbb gyümölcsfajok többségének terméseredménye ezzel szemben javult, 23 százalékkal volt több az előző évinél, a 438 ezer tonnás szőlőtermés pedig ennél mérsékeltebben, 0,6 százalékkal növekedett.

Csak a baromfiállomány növekedett

A tavaly decemberi állományadatok szerint szarvasmarhából 3,3, sertésből 4,4 százalékkal kevesebbet tartottak, míg a baromfiállomány 13 százalékkal, 40 millióra bővült.

A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 2087 milliárd forint volt, 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Ennek döntő hányadát – 1016 milliárd forintot – a gabonafélék, 511 milliárdot pedig az ipari növények adták. A friss zöldségek 214 milliárd, a friss gyümölcsök, szőlő és bor 165 milliárd forinttal járultak hozzá a teljes kibocsátáshoz.

Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke növekedett a 2020-ashoz képest, de így is csupán 1112 milliárd forintot ért el. 

A termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 183 milliárd forintot, a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek – mint a hús-, a tej-, a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás – 47 milliárd forintos értéket képviseltek. 

Eközben a termeléshez szükséges ráfordítások mennyiségben és értékben is növekedtek, a KSH szerint a termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 2046 milliárd forint volt 2021-ben, 17 százalékkal több, mint az előző évben. Mennyiségben 0,4 százalékos volt a növekedés, ami úgy állt össze, hogy a jelentősebb tételek közül az állati takarmányok mennyisége 3, a növényvédő szereké 0,9 és az energiáé 0,5 százalékkal csökkent. A többi ráfordítási tétel növekedett, ezek közül a pénzügyi szolgáltatások közvetetten mért díja és a szaporítóanyag emelkedett a legnagyobb mértékben – az előbbi 5,6, az utóbbi 5,2 százalékkal.

Uniós szinten gyenge a termelékenység

Az unióhoz történő csatlakozást követően a termékekhez köthető (ezáltal a bruttó hozzáadott értéket növelő) hányad folyamatosan csökkent, a 2004. évi 44 százalékról 2014-ben 6,6 százalékra. A következő hét évben a hányad 20 százalék körül stabilizálódott. A növekvő arányú, termékhez nem köthető egyéb, például földalapú, vidékfejlesztési támogatások – amelyek a termelési tényezők jövedelmét gyarapítják – fokozatosan emelkedtek. Ez annak köszönhető, hogy a 2015-től érvényes közös agrárpolitikában (KAP) bővült a tagállamok mozgástere, Magyarország pedig a rendelkezésre álló, termeléshez kötött támogatási keretet teljes egészében felhasználja. A növénytermesztési és az állattenyésztési terméktámogatások mértéke is többszörösére nőtt a 2015-öt közvetlenül megelőző évekhez viszonyítva.

A KSH adataiból kiderül az is, hogy a hazai munkaerő termelékenysége az egyik legalacsonyabb az uniós tagországok között. A hazai érték éves munkaerőegységre (ÉME) vetítve 9 ezer euró. (Az ÉME figyelembe veszi a szezonális munkavégzést is, és egy egysége egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által egy év alatt ledolgozott idő, 1800 munkaóra mennyiségével.) 

A magyar érték nem éri el a 20 ezer eurós uniós átlag felét, a német, a spanyol és a francia értéknek pedig a negyede. Csupán Lengyelország, Szlovénia, Románia, Lettország és Horvátország mutatójának értéke kisebb a magyarországinál. A termelés hatékonyságát az Európai Bizottság által elfogadott magyar KAP stratégiai terv növelné, és az agrártárca szerint az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó hozzáadott értéket 2030-ra a tíz évvel azelőttihez képest a másfélszeresére kellene emelni.