Kiderült, mennyien távolították el a házukból állami pénzen az azbesztet

Az azbeszt egy a természetben is előforduló anyag, amelynek hőszigetelő, tűzálló, savaknak ellenálló hatása van, ráadásul olcsó, hajlékony és rugalmas. Az említett tulajdonságok miatt a 20. század második felében számos helyen felhasználták, főként az építőipar alkalmazta tetőfedésre, burkolásra és szigetelésre. Azonban azóta kiderült, hogy rendkívüli módon mérgezi a környezetet és az egészséget is.

Habár az azbeszt építőipari célú felhasználása Magyarországon 2005 óta tilos, az épületek sérült felületei továbbra is károsítják környezetünket. Mivel veszélyes hulladéknak minősül, törvény írja elő a szakszerű bontását, házilag nem lehet eltávolítani.

Az állami kifizeti

Emiatt is hirdetett azbesztmentesítő pályázatot júniusban a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NKHV). A pályázat lezárult, az NKHV a Világgazdaság kérdésére tájékoztatott az akció állásáról. A cég tudatta, hogy 

Kiemelte, hogy a pályázók nem közvetlen pénzügyi hozzájárulást kaptak, hanem az azbeszthulladék begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó egyszeri támogatást, amelynek mértéke az azbeszthulladék mennyiségétől függ.

A támogatáshoz a pályázónak nem kell önerőt biztosítania, a nyertesektől az NHKV szerződött partnerei díjmentesen elszállítják az azbeszthulladékot, és gondoskodnak a hulladék szakszerű ártalmatlanításáról.

Miért káros?

Az azbesztet az időjárás és a légszennyezés is károsítja, ezek együttes hatására sérülhet a felülete. A kopás következtében rostszálak szabadulnak fel, amelyek a levegőben szállnak, belégzésük pedig súlyos egészségkárosodást okoz. Az azbeszt toxikus hatásairól Árki Ildikó háziorvos írt, aki a tüdőrák egyik fő okozójaként említi az anyagot.

Az orvos a folyamatot úgy írja le, hogy ha az azbesztet tartalmazó felület megsérül, akkor azbesztkristályok szabadulnak fel, amelyek hegyes, kemény, visszahajló formájúak. Ezek a kis darabok a légtérbe kerülve belélegezhetők lesznek, megtapadhatnak a tüdő hólyagocskáiban, ahol egy életen át ott is maradnak. Az azbesztkristály mikroszkópikus sebeket okoz a tüdőn, a folyamatos irritáció pedig a rák kialakulásához vezethet.

Az azbesztet sokáig nem tekintették veszélyes hulladéknak, aminek oka, hogy mivel az anyag károsító hatása akár évtizedek múlva alakul csak ki az emberi szervezetben, eleinte nem volt látható összefüggés közte és a megbetegedések között. Az EU adatai szerint az expozíció és a betegség első tünetei között átlagosan harminc év telik el. Mára a kutatások minden kétséget kizáróan kimutatták az egészségkárosító hatásait, a WHO adatai szerint a tüdőrákkal kezelt betegek csaknem felénél az azbeszt közvetlenül felelős a betegség kialakulásáért.

Az EU is sürget 

Ezt olyan ijesztő adatok tükrében tűzték ki, miszerint az EU-s tagállamokban a foglalkozáshoz köthető rákos megbetegedések mintegy 78 százalékát az említett anyag okozta.

Az azbeszt eltávolítása nem csak az egészség megőrzésében segít, de az épületek újjáépítésével, modernizálásával energia is spórolható, ami a mostanra kialakult energiaválság mellett különösen fontos.