Az már az utóbbi hónapok statisztikáiból is látszott, hogy kezd fogyni a lendület a lakossági hitelpiacon, ám a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatainak tanúsága szerint több jel is arra utal, hogy az előttünk álló időszakban tovább csökkenhet a kereslet.
Már az is figyelemre méltó, hogy a jegybank statisztikái szerint az idei év első kilenc hónapjában összesen 1889,5 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek a háztartások,
ami csak 1,6 százalékkal ugyan, de elmarad az egy évvel korábbitól.
A lakáshiteleknél első látásra nincs gond, hiszen kilenc hónap alatt több mint 1042 milliárd forintnyi új szerződés született, 6,6 százalékkal túlszárnyalta a tavalyi azonos időszaki rekordot is. Ebben a teljesítményben ugyanakkor meghatározó szerep jutott az energiatakarékos új lakóingatlanok vásárlását finanszírozó – és igen kedvező kondíciók mellett nyújtott – zöldlakáshiteleknek, amelyeknek köszönhetően a második negyedév kiugró eredményeket hozott a kihelyezéseknél.
A támogatott zöldkonstrukciók kifutásával ugyanakkor gyorsan elfogyott a lendület: miközben a második negyedévben még közel 427 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződés született Magyarországon, addig a harmadik negyedév már csak 267,1 milliárdos kihelyezést hozott, úgy, hogy közben hónapról hónapra csökken a megkötött szerződések volumene.
A kilátások pedig finoman szólva sem biztatók: a háború, a bizonytalanná vált gazdasági környezet erőteljes visszaesést hozott a lakáspiacon – ami nyilván hat a finanszírozásra is –, a piaci lakáshitelek gyorsan emelkedő kamatai pedig szintén nem használnak a kölcsönök iránti keresletnek.
(Az MNB adatai itt is elég beszédesek: miközben a forintban nyújtott lakáshitelek szerződésekben szereplő éves, átlagos kamatlába valamivel 4,3 százalék felett járt 2021 szeptemberében, addig az idei első őszi hónapban már 8,5 százalék közelében volt.)
A fogyasztási hiteleknél, ha lehet, még egyértelműbbek a visszaesés jelei, hiszen az év első kilenc hónapjában megkötött 847,1 milliárd forintnyi új szerződés már több mint az egytizedével kevesebb az egy évvel korábbinál.
Ebben kulcsszerep jutott a szintén állami támogatás mellett nyújtott babaváró kölcsönnek,
amelynél éves alapon 23,8 százalékkal, 325,5 milliárd forintra esett a megkötött új szerződések mennyisége.
Az első kilenc havi számokat nézve a személyi kölcsönök még tartják magukat, hiszen a közel 400 milliárd forintnyi szerződés 12,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám a szeptemberi 39 milliárd forintnyi kihelyezés már jelentősen elmarad mind az augusztusi, mind a 2021. szeptemberi mennyiségtől.
A koronavírus-járvány idején új erőre kapott szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca szintén takaréklángra kapcsolt: a szeptember végéig megkötött, 61,7 milliárd forintnyi szerződés 12,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A minden jelentősebb termékcsoportnál csökkenő kihelyezések – és a bankok beszámolói – nyomán nem túl bátor az a következtetés, hogy az utolsó negyedév nem lesz túl acélos a lakossági hitelek piacán. A támogatott konstrukciók – a például a CSOK különböző módozatai, az otthonfelújítási kölcsön vagy a zöldlakáshitel – stimuláló hatása nyomán persze az év egészében még biztosan szép képet mutat majd a piac, ám a jövő év elejét illetően már jóval nagyobb a bizonytalanság.
A piaci lassulás hatásai ugyanakkor az állományi adatokon még szinte egyáltalán nem látszanak:
az MNB adatai szerint szeptember végén 9829,2 milliárd forintot ért el a háztartásoknál lévő hitelek állománya, ami 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Ezen belül a lakáshitelek állománya 10,2 százalékkal emelkedett éves alapon, bőven meghaladva a 4900 milliárd forintot, de látványos a babaváró portfóliójának gyarapodása is, amely egyetlen év alatt 1462 milliárdról 1830 milliárd forint közelébe duzzadt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.