Nem egészen ezer fővel bővült a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak ügyfélköre a szeptember végéig számolt egy év alatt, így változatlanul 1,1 millió alatt maradt a taglétszám a kasszáknál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A taglétszám stagnálása persze a korábbi események tükrében már nem is olyan rossz eredmény: az utóbbi években nagyon lassan ugyan, de folyamatosan zsugorodott az ügyfélkör mérete a kasszáknál, 2016 őszén még közel 50 ezerrel több tagot tartottak nyilván a szolgáltatók, mint idén szeptemberben. A lassú csökkenés, illetve stagnálás oka leginkább az lehet, hogy lassan csordogál az utánpótlás a pénztárakhoz:
az MNB számsorai szerint az elmúlt két évben jellemzően 7-9 ezer új tag csatlakozott negyedévenként a kasszákhoz. Ez alól a múlt év utolsó negyede jelentett kivételt, amikor 16,8 ezer új belépőt regisztráltak a szolgáltatók.
A tagság kor szerinti összetételének alakulása pedig arra enged következtetni, hogy a magyarok jelentős része jellemzően csak akkor kezd el a hosszú távú megtakarításokkal foglalkozni, amikor már elérhető közelségbe kerül az időskori megélhetés kérdése. Figyelemre méltó ugyanis, hogy – a 2021 végi állapot szerint –
az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 48,2 százaléka a 45–59 éves korcsoportba tartozott, további 16 százalék pedig 60 éves, vagy annál idősebb volt.
A nagyjából 353 ezer, 30–44 éves tag viszont már csak az ügyfélkör 31,9 százalékát adta, a 30 év alattiak tábora pedig alig több mint 43 ezer főt számlált, 3,9 százalékos részesedés mellett. Mindez annak ellenére van így, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári szektor igen fontos – és jól működő – pillérét adja az idős korra való öngondoskodásnak, úgy, hogy viszonylag alacsony költségszint mellett gondozza az ügyfelek befektetéseit.
Az idei év első három negyede persze az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók szempontjából sem alakult túl fényesen, ami a tőkepiacokon tapasztalt turbulenciáknak tulajdonítható. Az MNB adatai szerint a teljes portfólió 9,3 százalékkal zsugorodott a szeptember végéig tartó egy év alatt, és 1540,3 milliárd forintot tett ki. Ebben meghatározó része volt annak, hogy a idei év első kilenc hónapjában összesen 187,3 milliárd forintot veszítettek befektetéseiken a kasszák, miközben egy évvel korábban még 56,9 milliárdos pluszt mutatott az egyenleg.
Ami a portfólió összetételét illeti, a legnagyobb – ezúttal 44,9 százalékos – szeletet a magyar állampapírok adták a harmadik negyedévben, igaz, ez másfél százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbi aránytól.
Egy százalékponttal zsugorodott éves összevetésben a részvények súlya is, és 7,8 százalékot tett ki.
A befektetési jegyek részesedése viszont alig változott – 31,2 százalékot ért el szeptember végén –, miközben a bankszámlán és készpénzben tartott eszközök súlya 6-ról 6,3 százalékra emelkedett egy év alatt.
Továbbra is alacsony a költségszintAz önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,75 százalék volt – közölte az MNB. Hozzátették: az immár két évtizede tartó trendszerű díjcsökkenés során előfordulnak olyan évek – így a tavalyi is –, amikor a díjterhelés enyhén meghaladja az előző időszakét. „A nyugdíjpénztárak más öngondoskodási termékekkel összehasonlítva így is az egyik leginkább költséghatékony hosszútávú befektetési formának számítanak” – emelte ki a jegybank közleménye. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.