Bevárta az uniós döntéseket a kormány, az év utolsó napjaiban írhatja át a jövő évi költségvetést

Megvárta az uniós testületek döntéseit a kormány, ezért csak az év utolsó napjaiban jelenhet meg a jövő évi költségvetés módosításáról szóló kormányrendelet – tudta meg a Világgazdaság. Habár hetek óta zajlik a Pénzügyminisztériumban a 2023-as büdzsé átírása, azonban van két dátum, amely alapjaiban határozhatja meg a jövő évi kereteket: ugyan létrejött hétfő este a megállapodás a Magyarországnak járó uniós forrásokról a nagykövetek értekezletén, de az eredeti menetrend szerint december 19. volt az a végső időpont, ameddig a tanácsnak döntenie kellett volna; illetve meghatározó december 22., amikor a jegybank közzéteszi a decemberi inflációs jelentését. Vélhetően ezek a szoros határidők is közrejátszottak abban, hogy a veszélyhelyzet adta jogkörével élve a kabinet idén kivételesen rendelet formájában írja át a jövő évi büdzsét, ahelyett, hogy az Országgyűlés elé terjesztette volna törvényi formában.

Tehát csak ezt követően jelenhet meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet. Az Állami Számvevőszék korábbi elnöke hangsúlyozta – ahogy már a törvény júniusi elfogadásakor is figyelmeztetett –, indokolt a költségvetés újragondolása, mert a makrogazdasági fundamentumok alapjaikban változtak meg az elmúlt fél évben.

Így nézett ki a költségvetés, amit felülírt az élet

A jövő évi költségvetés tervezetét tavasszal a Pénzügyminisztérium a mainál egy sokkal kedvezőbb makrogazdasági környezetben állította össze, a 4,1 százalékra becsült növekedés, az 5,2 százalékos infláció vagy a 3,5 százalékos GDP-arányos deficitcél akár még teljesíthető is lett volna, ha május–június fordulóján nem romlanak el drasztikusan a kilátások az energiaárak elszállásával egy időben. Bár ahogy korábban írtuk, az augusztusi helyzetet látva benne volt a pakliban egy súlyosabb recesszió , így is érezhetően lassabb lesz a dinamika, még ha a recessziót elkerüljük is. Az infláció pedig jócskán a 10 százalék fölötti tartományban, valahol 15 százalék körül alakul, ami csak a nyugdíj jellegű kiadásokat mintegy 400 milliárd forinttal növeli meg a büdzsében, ez önmagában is indokolja a költségvetés áttervezését.

Ezt tudjuk eddig a kormány számairól

Az elmúlt hetek kormányzati megszólalásaiból már nagyjából körvonalazódik, hogy melyek lehetnek azok a sarokszámok, amelyekre végeredményben a 2023-as büdzsé épülhet: a kormány továbbra is azzal számol, hogy egy-két negyedévi zsugorodást leszámítva éves bázison elkerüljük a recessziót, és 1,5 százalékkal növekedni fog a gazdaság, azonban ki kell emelni, hogy ez valamennyivel az elemzői konszenzusnál is derűlátóbb. Ahogy az inflációs várakozás is: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 15 százalékos fogyasztói áremelkedésről beszélt nemrégiben, bár ahogy fentebb említettük, itt még meg kell várni a jegybank inflációs jelentését, amely csak december 22-én jelenik meg. 

Indulhat a pedagógusok bérfejlesztése az uniós megállapodás után

Ami a tartalmi kérdéseket illeti, ott egyelőre nagyon határozottan állítják a megszólalók, hogy az elmúlt évek eredményeit, beleértve a családtámogatásokat, a 13. havi nyugdíjat vagy a 25 év alattiak szja-kedvezményét a nehézségek ellenére is fenn fogják tartani. Ezzel együtt nyitott kérdések továbbra is vannak, nem tudni, mi lesz a sorsa a babaváró támogatásnak, az otthonfelújítási programnak, ezek december 31-ig vannak hatályban. És ne feledjük, ott van még a pedagógusok januártól induló többéves bérfejlesztése, amelyet a kabinet az uniós megállapodás megkötésétől tett függővé. Mivel hétfő este minden akadály elhárult az elől, hogy Magyarország megkapja a forrásokat, végre a pedagógusok követelésének is eleget tehet a kormány.