Nem zárhatnak jó szezont a hazai diótermesztők, míg az időjárás a termés mennyiségét csökkentette, a kedvezőtlen piaci helyzet az árak alakulásában okozott nehézségeket a gazdálkodóknak. Kelemen Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke lapunknak elmondta: a hazai dióültetvényeken gyenge, közepes termést takaríthattak be ebben az évben a termelők. Bár az év első felében még úgy tűnt, hogy jó szezonnak néz elébe az ágazat, a nyári szárazság miatt alacsonyabb hozamot sikerült elérni. Mivel az ültetvényeknek csupán a töredéke öntözött hazánkban, a nyári forróság és a kevés csapadék negatív irányba befolyásolta a termést.
Bár a darabszámra nem lehetett panasz, a dióbél mérete a legtöbb esetben – főként az öntözetlen ültetvényeken – elmaradt a megszokottól, emiatt az össztermés súlya is átlag alatt maradt.
Az üzemi ültetvények területe folyamatosan emelkedik hazánkban – jelenleg közel kilencezer hektáron termelnek diót az országban –, ám van még hova fejlődnie az ágazatnak, ha fel akarja venni a versenyt a konkurenciával. Kelemen Péter szerint az ágazat egyik legnagyobb hiányossága, hogy az ültetvényeknek csak nagyon kis százaléka öntözött. Ezen a téren mindenképp fejlődésre lenne szükség a szakember szerint.
Miközben a termés szűkösebbre sikerült az idén, a termelői árak nem felfelé indultak el. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint az elmúlt héten 2800 forintos kilónkénti áron szerepelt a Budapesti Nagybani Piac kínálatában a belföldi dióbél. Ez mintegy 14 százalékos csökkenés a tavalyi szinthez képest.
Az áresés hátterében Kelemen Péter szerint az áll, hogy az elmúlt időszakban egyre több héjas dió érkezik az Egyesült Államokból és Chiléből, erős nyomást gyakorolva az Európai Unió piacára. Emellett az idén tetemes mennyiségű olcsó tisztított ukrán dióbél került a hazai és a környező országok piacára. Bár elvileg az unió egészét érinthetné az ukrán dióexport, a legnagyobb mennyiség az EU keleti részében, így például hazánkban jelenik meg. A globális hatások mellett az is az áresés irányába hatott, hogy a korábbi évekhez képest kisebb kárt okozott a szórványültetvényeken és a háztáji diófákon a dióburokfúró légy. A magasabb háztáji termés is csökkenti a keresletet, s így az árakat is.
Kelemen Péter jelezte: a csökkenés csupán a nagykereskedelmi árakra vonatkozik, a fogyasztói árakban nem történt változás, sőt, a tavalyi szinthez képest akár még magasabb árakkal is találkozhatnak a vásárlók a hazai piacokon és boltokban.
Érdekes folyamat, amit egyébként más termékeknél is érzékeltünk, hogy a kiskereskedők sokszor annak ellenére emelik az árakat, hogy azt a termelői vagy a nagykereskedelmi árak alakulása nem indokolná
– hívta fel a figyelmet a szakember.
Az AKI piaci árinformációs rendszerének adatai is alátámasztják a véleményét. A fővárosi piacokon szemrebbenés nélkül elkérnek 4000-4500 forintot egy kiló dióbélért. A fogyasztók pedig a karácsony előtti időszakban a magas árak ellenére megvásárolják a diót, hiszen a legtöbb hagyományos ünnepi desszert egyik alapanyagáról van szó. Egy-egy jó bejgli elképzelhetetlen gazdag dió- vagy máktöltelék nélkül, ahogyan számos más, egyéb karácsonyi süteményhez is szükség van a csonthéjas gyümölcsre.
Kelemen Péter megjegyezte: lehet kapni hazánkban olcsóbban, akár 3000 forintos kilónkénti áron is diót, de annak a minősége nem lesz olyan, mint a 4500 forintos változaté.
A FruitVeb alelnökének tapasztalatai szerint a válság már érezhető a dió piacán is. „Van olyan tagunk, aki a tavalyi dióbélforgalmának alig 30-40 százalékát bonyolította idén. Jelentős kiesés van a cukrász- és a sütőipar megrendeléseiben” – mutatott rá a szakember. Az alapanyagok drágulása és a növekvő energiaköltségek miatt az elmúlt hónapokban a cukrászdák kénytelenek voltak árat emelni, a jelentős drágulás miatt azonban a forgalmuk is megcsappant. Az áremelkedés a sütemények mellett a karácsonyi, szezonális desszertek esetén is megjelenik. A bejglik ára is nagyot nőtt az elmúlt évhez képest. Egy rúd kiváló minőségű, kézműves diós vagy mákos bejgli ára ötezer forintnál kezdődik, a különlegesebb ízvilágú édességek pedig még ennél is borsosabb áron kerülnek a pultokba. Nem csoda hát, ha egyre több háziasszonyban merül fel a kérdés, hogy megéri-e cukrászdából rendelni az ünnepi asztal ékességéül szolgáló desszertet, vagy akkor jár jobban, ha otthon készíti el az édességet.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Vas Népe/Cseh Gábor)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.