Várható volt, hogy szükség lesz egy nagyobb devizakötvény-kibocsátásra, mivel az energiaárak drasztikus emelkedése jócskán megnövelte a devizaigényt, az uniós források pedig késnek. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank a devizatartalékból fedezi az energiaimport devizaigényét, ezt kell visszatölteni a kibocsátásból – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, miután az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jövő évi finanszírozási tervében az eddigi 25 százalékról 30 százalékra emelte a devizaadósság arányát az államadósságon belül.
A szakember hangsúlyozta: az 5 százalékpontos devizaarány-növekedés még nem okoz nagyobb problémát, de természetesen érzékenyebbé teszi az államadósságot a forint árfolyamváltozásaira.
Korábban éveken keresztül 20 százalék közelében mozgott ez az arány, amelyet tavaly már 25 százalékra emelt az ÁKK. Szerencsére még mindig messze vagyunk a korábbi 50 százalék fölötti szintektől, ami kifejezetten sérülékennyé tette az adósságfinanszírozásunkat.
Jelenleg nem látok nagyobb problémákat. Amennyiben a devizakötvény-kibocsátás sikeres lesz, a felmerülő devizaigényt biztosítani lehet. A forintadósság refinanszírozható a lakossági állampapírok értékesítéséből. A hozamok alakulása szempontjából továbbra is az uniós források sorsa a legnagyobb kockázat, az első negyedév végére kiderülhet, hogy az Európai Bizottság által meghatározott mérföldköveket mennyire sikerül teljesíteni, így milyen nagyságrendben tudunk lehívni uniós forrásokat a következő években
– magyarázta a szakember, hozzátéve: a magyar 10 éves CDS-felár jelenleg 235 bázispont, ezzel szemben a cseh felár 61 bázispont, a lengyel 142 bázispont, a különbség szerinte reálisnak mondható az adósságkockázat szempontjából.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.