A decemberi 42 500-ról január elejére 33 500-ra csökkent a legnagyobb hazai állásgyűjtő oldalon, az Állásportálon feladott hirdetések száma, de ez a visszaesés teljesen megszokott az évnek ebben a szakaszában
– mondta a Világgazdaságnak Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője.
A szakértő hozzátette: általában az év végi toborzási leállások, lassulások következménye, hogy december 31-gyel kifutnak a hirdetések, és csak január közepe felé folytatják a cégek a toborzást, tesznek fel új hirdetéseket. Ez az előző évben is így történt, 2021 decemberéről 2022 januárjára tízezres csökkenést regisztráltak. Jelezte: nagyszámú és trendszerű elbocsátás jeleit továbbra sem látja a munkaerőpiacon.
Az év eleje azonban csúcsidőszak az álláskeresők szempontjából. Az évkezdés és az újévi fogadalmak miatt rengetegen keresnek január első felében állást, és mérik fel a váltási lehetőségeket
– magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy az Állásportálon látogatószámban 150 százalékos a növekedés december elejéhez képest (azaz két és félszer annyian böngészik a hirdetéseket), de más állásportálokon is általános a látogatószám megduplázódása. Pedig most kevesebb hirdetésre pályázhatnak, mint négy-öt héttel ezelőtt. Megjegyezte, hogy a februári adatok fognak többet mutatni a munkaerőpiaci folyamatokról, akkor rendszerint megugranak a hirdetésszámok.
Vízválasztó hónapok jönnek a hazai munkaerőpiacon. Augusztus közepén a munkaerő-toborozással és -közvetítéssel foglalkozó Hays Hungary szakértője lapunknak azt jósolta, hogy 2023 elején jöhet a feketeleves, a legtöbb ágazatban ugyanis ekkor eshet vissza drasztikusan munkaerő-kereslet. Hiába azonban a sötét fellegek a gazdaság felett már hónapok óta, a KSH novemberi számai sem mutattak drámai változást, a munkanélküliségi ráta ugyan emelkedett, de még mindig 4 százalék alatt van, miközben a foglalkoztatottság rekordokat döntöget, a 4,7 millió munkavállaló továbbra is nagyon erős szintre utal.
A kormány már hónapokkal ezelőtt kilátásba helyezte a munkahelyvédelmi bértámogatási program elindítását, amellyel a Covid időszakában több százezer munkahelyet sikerült megvédeni, ám információink szerint a kabinet is azzal számol, hogy tavaszig biztosan lesz elég megrendelés az építőiparban, ezért a program élesítése ez idáig elmaradt. Mindenesetre egyelőre a jelek is abba az irányba mutatnak, hogy ez nem a munkaerőpiac válsága lesz, ha emelkedik is az állástalanok aránya, legfeljebb pár tizedponttal kúszhat feljebb. Elemzői várakozások maximálisan 4,5-5 százalékos rátát jósolnak, ami közelében sincsen a 2010-es évek elején látott 10 százalék feletti számoknak.
Továbbra is az egyik legnagyobb probléma a munkaerőhiány – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, amit azzal indokolt, hogy a beszállítói láncok megszakadása miatt sok pótolnivalójuk van még mindig a gyártóüzemeknek a feldolgozóiparban, mint fogalmazott, gőzerővel dübörög a termelés.
Munkanélküliség helyett munkaerőhiánnyal számolnak a cégek, mindenhol ezt látjuk
– mondta a szakszervezeti vezető. Azt, hogy ez a következő hónapokban is így marad-e, szerinte még nehéz megmondani, de amennyire előre lehet látni a folyamatokat a megrendelésállományokból, az azt bizonyítja, hogy továbbra sem elbocsátásokban gondolkodnak a cégek.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője annyiban árnyalta lapunknak a képet, hogy megkezdődött a munkaerő válogatása, ami általánosságban korábban nem volt jellemző. Bár a szakképzettséget igénylő területeken továbbra sem tudnak válogatni a cégek, de az alacsonyan képzett munkavállalók körében, különösen az építőiparban az ősz folyamán már voltak elbocsátások.
Szerinte a piaci bizonytalanságot jól mutatja, hogy van olyan cég, amely tavaszra tervezte a bezárást, de két hónappal elhalasztotta, ami arra utalhat, hogy kivár az adott vállalat az energiaárak konszolidációja miatt.
A liga vezetője úgy látja, hogy elsősorban kölcsönzött munkavállalóktól váltak meg nagyobb számban az ősz folyamán a munkáltatók, viszont ez a tendencia később nem folytatódott, igaz, az ellenkezőjét sem látják, hogy esetleg visszaépítették volna a korábbi létszámkeretet.
Karácsony Zoltán szerint a harmadik országból toborzás még mindig pörög, egyre több munkaerő-kölcsönző cég szerzi meg a minősített foglalkoztatói státuszt, ami ahhoz kell, hogy könnyített módon hozhasson magyarországi munkaadóknak munkavállalókat. 2021-ben öt ilyen szolgáltató volt, ma már 22.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.