Izer Norbert: a 2023-as adóváltozásokkal is segíti a kormány a családokat
Magyarországon elég sokrétű a családtámogatások rendszere. Változó mértékben, de mindegyik támogatási elem a famíliák életét hivatott segíteni. Ugyanakkor a különböző élethelyzetekben más az igénybe vehető támogatások köre – fogalmazott Izer Norbert.
Mint mondta, a 30 év alatti édesanyák számára január 1-jével új kedvezménnyel bővült a személyi jövedelemadózás szabályrendszere. Azok a szülők jogosultak a kedvezményre, akiknek 2023. január 1-jét követően gyermekük születik, gyermeket fogadnak örökbe vagy magzatra tekintettel válnak családi kedvezményre jogosulttá. Mindazonáltal, ha egy 30 év alatti gyermeket vállaló nőnek a magzatára tekintettel már a tavaly megnyílt a kedvezményre való jogosultsága, de a gyermek csak az idén születik meg – például 2023 márciusában –, neki már januártól lehetősége van nyilatkozni a kedvezmény igénybevételéről.
Ebben az évben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 74 993 forint megtakarítást jelent.
Az államtitkár elmondta, gondoltak a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő famíliákra is. Így az őket megillető családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe 2023. január 1-jétől. A megnövelt kedvezménynek köszönhetően így havonta 10 ezer forinttal többel gazdálkodhatnak az érintett famíliák. Így például egy három gyermeket nevelő családban – ahol az egyik gyermek súlyosan fogyatékos – az igénybe vehető kedvezmény összege havi 109 005 forintra nőtt.
A turizmus és a lakosság is jól járt
Izer Norbert hangsúlyozta:
nagyon népszerűvé vált az elmúlt években a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) a dolgozók körében. Ennek oka a munkáltatói támogatások felhasználásának megkönnyítése volt, amelynek legutóbbi lépéseként a három alzsebet egyetlen számlává olvasztották össze. Ezzel nemcsak a turisztikai vállalkozások gazdasági helyzetének javításához járult hozzá a módosítás, de a lakossági felhasználást is egyszerűbbé tette.
Az államtitkár szólt arról is, hogy januártól a munkába járás címén kifizetett költségtérítés adómentes értékhatára kilométerenként 30, a kötelezően biztosítandó térítés összege kilométerenként 18 forintra nőtt. Ezt a kötelezően fizetendő költségtérítést februártól kell alkalmazni először, míg az adómentesség emelt mértékét már a január hónapra kifizetett költségtérítésre is alkalmazni lehet.
A megszokott menetrend szerint az év elejétől változtak a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz kapcsolódó rendelkezések is – fejtette ki Izer Norbert. E szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér 232 ezer forintra emelkedett. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nőtt.
Ennek következtében a minimálbér és a garantált bérminimum összegének alapulvételével meghatározott, személyi jövedelemadóban és szociális hozzájárulási adóban igénybe vehető kedvezmények, adómentes összeghatárok is emelkedtek az idén január 1-jétől.
Ennek megfelelően a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánembereket megillető személyi kedvezmény – amely kedvezményre a rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülő magánemberek is jogosultak – összege is megemelkedett. Így 2023-ban a kedvezmény mértéke havonta 11 595 forintra nőtt.
Fókuszban az egyéni vállalkozók
Az átalányadózás alkalmazhatósága 2023. január 1-jétől kizárólag a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatároktól függ.
Tehát az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (azaz a 27,840 millió forintot), illetve az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetén az éves minimálbér ötvenszeresét, tehát a 139,2 millió forintot.
Hozzátette, az egyéni vállalkozók által adómentesen megszerezhető jövedelem összege is emelkedett, hiszen a költséghányadok levonásával számított jövedelem – hasonlóan az őstermelői szabályokhoz – az éves minimálbér feléig, azaz 1,392 millió forintig mentes a személyi jövedelemadó alól. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 2 millió forintos bevétel alatt biztosan adómentes volt az átalányadózó egyéni vállalkozó, addig idéntől ez a határ 2,320 millióra emelkedett.
Őstermelői kedvezmények
A fő szabály szerint a mezőgazdasági őstermelők – a szükséges feltételek fennállása esetén – átalányadózónak minősülnek. Így az őstermelőkre is igaz, hogy az idei évtől már 27,84 millió forintos bevételig alkalmazhatják az átalányadózás kedvező szabályait. Az értékhatárt meghaladó bevétellel rendelkező őstermelők a teljes őstermelői bevételükből tételes költségelszámolással vagy a tíz százalék költséghányad módszerének alkalmazásával állapíthatják meg a jövedelmüket.
Izer Norbert kiemelte: a minimálbérnek jelentős szerepe van az éves őstermelői bevételi értékhatárok esetén is. A legkisebb termelési volumenű mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabály alapján az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítanie, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, 2023-ban az 1,392 millió forintot. A mentesség költségelszámolási módtól függetlenül minden olyan őstermelőt megillet, akinek az adóévben szerzett, őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az említett bevételi értékhatárt.
Az őstermelő ez esetben az adóelőleg-fizetési és a -bevallási kötelezettség alól is mentesül.
További kedvező szabály, hogy az átalányadózást alkalmazó őstermelő éves jövedelmének azon része, amely nem haladja meg az éves minimálbér felét, adómentes, tehát a minimálbér emelkedésével ez az adómentesség is emelkedett, ez idén már 1,392 millió forint.
Az őstermelők családi gazdasága tagjai az átalányadózást abban az esetben alkalmazhatják, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 2023-ban a 111,136 millió forintot.
A minimálbér emelkedésével a kedvezmények általános érvényesítési korlátja 232 ezer forintra emelkedett, a megváltozott munkaképességűek esetén a minimálbér kétszerese (464 ezer forint) az érvényesítési korlát
– sorolta.
Végezetül elmondta, a családi adó- és járulékkedvezményeknek köszönhetően 2021-ben több mint 310 milliárd forint maradt a családoknál, a kedvezményeket 830 ezer famíliában 900 ezer szülő érvényesítette. A NAV tavaly februárban előlegként 1,4 millió főnek több mint 611,3 milliárd forint összegben utalta ki az adó-visszatérítést. Az adóbevallások benyújtását követően a gyermeket nevelők részére további 64,9 milliárd forintot utaltak ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.