BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megmozdultak a háztartásoknál felhalmozott forintok

Sokan ódzkodtak a befektetésektől korábban, de ez megváltozni látszik részben a magas infláció miatt. Továbbra is népszerűek az állampapírok és a befektetési alapok, akik viszont tavaly ősszel a forint további gyengülésére spekulálva nem váltották vissza valutájukat vagy devizájukat, mára jelentős veszteséget szenvedtek. A lakosságnál elfekvő készpénz állománya már kevésbé nő, mint korábban, és a látra szóló betétekben is egyre kevesebben tartanak pénzt.

Hosszú évek óta egyre csak gyarapodott a hazai háztartások birtokában lévő készpénzállomány. Sokan ódzkodtak a befektetésektől – különösen a részvényektől –, képesek voltak inkább látra szóló betétben tartani a forintjaikat, amelyek esetében gyakran többe került a számla fenntartása, mint magáért az összegért kapott kamat. A sávosan növekvő, de végeredményben fix kamatozású MÁP+ lakossági állampapír egy időre megmozgatta a piacot, de a fogyasztói árak gyors ütemű emelkedése elvette a lakossági befektetők kedvét még ettől a viszonylag kedvező hozamú konstrukciótól is. Belátható időn belül reálértelemben nyerni ugyanis nem igazán lehetett vele, legfeljebb mérsékelni a veszteséget.

forint
Az otthon megbújó készpénzt egyre többen forgatják különböző befektetésekbe. Fotó: Vémi Zoltán

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sorozatos kamatemelései azonban felrázták a pénzüket korábban a párnacihában vagy akár a mélyhűtőben, legfeljebb látra szóló bankbetétben rejtegető háztartásokat. A jegybank ugyanis a rég nem látott magasságokba szökő infláció elleni küzdelem jegyében emelte a rátát, a hitelintézetekben elhelyezett betétek kamatai – ha lassan is – elkezdtek feljebb kúszni. Az új bankbetéteket – főleg, ha azok több tízezer forintos jóváírással csábítják az ügyfeleket – a magyarok pedig mindig preferálták.

A megtakarítási ráta ugyanakkor csökken. Nem kis mértékben azért, mert a magas infláció miatt a háztartások gyakrabban hozzányúlnak a megtakarításaikhoz, illetve a korábbihoz képest kevesebbet tudnak félretenni, hogy ne kelljen nagyobb mértékben csökkenteni fogyasztásukat – mutat rá Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője. Ugyanakkor az is jellemző, hogy az emberek a tervezett fogyasztásaikat előbbre hozták az inflációs várakozások emelkedése miatt, vagy hasonlóan a koronavírus-járvány időszakához, későbbre kénytelenek halasztani, egy részüket pedig átforgatják valamilyen inflációkövető, vagy a remények szerint magasabb hozamot nyújtó befektetésbe. A befektetési alapok például látványosan híztak az elmúlt időszakban.

Mint ismert, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) két új lakossági sorozatot bocsátott ki 500-500 milliárd forint értékben természetes személyek számára az új Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP), amelyeket január 19-től lehetett jegyezni. Egy természetes személy összesen legfeljebb 250 millió forintnyit jegyezhet egy-egy sorozatból. Az egyik a négyéves futamidejű 2027/K, a másik a hétéves 2030/I. Mindkét állampapír kamatozása az előző évi átlagos inflációhoz igazodik, a négyéves papír efölött 0,75 százalékpont, a hétéves pedig 1,5 százalékpont kamatot fizet.

Ha idén év végére sikerül leszorítani egy számjegyűre az inflációt, ezek a papírok jövőre és utána már nagyon szép hozamot produkálhatnak. Mivel a 2022-es átlagos infláció 14,5 százalékos volt, a PMÁP 2027/K kötvény induló kamata 15,25 százalék, a 2030/I állampapíré pedig 16 százalék

– emlékeztetett érdeklődésünkre a vezető elemző.

2020.03.02.                                        
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője
Suppan Gergely: tavaly ősszel a forint további gyengülésére spekulálók, ha nem váltották vissza valutájukat vagy devizájukat, mára jelentős veszteséget szenvedtek.                   Fotó: Móricz-Sabján Simon

Egyes lakossági befektetők tavaly ősszel vagy inkább a negyedik negyedévben – a magas kamatok, ám még magasabb infláció idején – rövid távú szempontok alapján hoztak befektetési döntéseket, amelyek utólag tekintve kedvezőtlennek bizonyultak. Az akkori befektetési döntések hátterében az a motiváció húzódhatott meg, hogy megmozgassák és értékén tartsák az otthon, vagy a bankbetétben őrzött készpénzállományukat. 

A magas fogyasztói árak és a folyamatosan gyengülő forint mindenkit megzavart. Suppan Gergely itt például a kötvény- vagy részvényportfóliójukban kiválasztott befektetési döntésekre utalt, amelyek miatt egyes befektetők tavaly jelentős veszteséget szenvedtek el; azonban az őszi időszakhoz képest látványosan javultak hazánk makromutatói, ami azóta az eszközárakban is megjelent. 

Emellett az utolsó negyedévi forintpánik idején sokan devizaszámlára váltották a hazai fizetőeszközt, mondván annak megállíthatatlan gyengülésén majd nyernek. Mára az erre spekulálók, ha nem váltottak vissza valutájukat vagy devizájukat, szintén jelentős veszteséget szenvedtek

– mutatott rá Suppan Gergely. A Magyar Bankholding szakmai stábja már a tavaly őszi piaci turbulenciák idején is felhívta a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül érdemes a rövid távú folyamatok miatt érdemben átírni a befektetési stratégiákat. A makroelemzői csapat az októberi kedvezőtlen időszakban is jelentősen erősebb forintot prognosztizált a tavalyi év végére, amely be is következett.

A Magyar Bankholding már a tavaly őszi piaci turbulenciák idején felhívta a figyelmet arra, hogy nem érdemes a rövid távú folyamatok miatt átírni a befektetési stratégiákat. Fotó: Kallus György

Bár az utóbbi időben több olyan változást jelentettek be a hazai pénzügyi szabályrendszerben, amely ellene mond a hosszú évek óta tartó, készpénzkímélő fejlesztéseknek, ezek nem olyan nagyságrendűek, hogy megakasztanák a kedvező folyamatot, azaz a háztartásoknál bespájzolt készpénzvagyonok olvadását.

Negyvenezer forint készpénz a kereskedőtől

Az egyik ilyen intézkedés az egy főre jutó ATM-ek alacsony száma Magyarországon, a készpénzforgalom viszont sokkal nagyobb, mint más országokban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai hitelintézetekkel egyeztetve hozta létre a jogszabályt – nem minden banknak kell új automatákat telepítenie, például a Revolut is kimaradt a szabályozásból.

A Covid–19 járvány átmeneti időszakát leszámítva, Magyarországon az ATM-ekből felvett és azokba befizetett készpénzforgalom értéke folyamatosan emelkedik. A kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ekből felvett készpénzmennyiség összesített értéke 2022-ben 12,7 százalékkal haladta meg az előző évit, és összesen 8721 milliárd forintot ért el, míg ezeken a berendezéseken keresztül lebonyolított befizetések összege 2553 milliárd forintot tett ki, 28,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos értékét. 

Fontos érv az ATM-ek elvárt darabszámának meghatározása mellett az is, hogy a kereskedelmi bankok költségeik enyhítése céljából csökkentették a fiókjaikban működtetett pénztári funkciót is. Mindezeken felül az MNB lakossági kutatásai is azt támasztják alá, hogy a magyar lakosságnak jelenleg egyszerre van igénye az elektronikus fizetésekre és a készpénzhez való hozzáférésre, azaz a fizetési módok közötti választás lehetőségének biztosítására.

Negyvenezer forint készpénz a kereskedőtől

A másik ilyen „készpénzszaporító” gyakorlatot még tavaly decemberben szavazta meg az Országgyűlés:

eszerint havonta két alkalommal, összesen legfeljebb 40 ezer forint értékben ingyenesen lehessen készpénzhez jutni a kereskedőknél bankkártyás fizetés esetén. Ám csak ott élhetünk ezzel a lehetőséggel, ahol a kereskedő bevezette az úgynevezett cash back szolgáltatást. Ilyenből pedig egyelőre rendkívül kevés van. E változás által kibővül az ingyenes készpénzfelvételi lehetőségek köre.

Eddig a magyarországi bankszámlákról havonta legfeljebb két alkalommal, összesen 150 ezer forint értékben lehetett készpénzt felvenni bármelyik magyar bank forint ATM-jéből. Ez egészült most ki azzal, hogy azoknál a kereskedőknél, ahol van cash back szolgáltatás, ugyancsak ingyenesen lehet majd készpénzt felvenni a számlához tartozó bankkártyával. Erre havonta két alkalommal, összesen 40 ezer forint értében lesz lehetőség. Ez az összeg a korábban is elérhető 150 ezer forintos limit felett van, így

akár 190 ezer forint készpénzhez is hozzá lehet majd jutni költségmentesen.

A modell egyébként nem ismeretlen Magyarországon sem, az OTP és a Penny Market együttműködésének köszönhetően már évek óta ingyenesen juthatnak készpénzhez a vásárlók a hálózat áruházainak kasszáinál. A szolgáltatást azonban akkor lehet csak igénybe venni, ha minimum 3 ezer forint értékben vásárol valaki. Egy összegben maximum 20 ezer forint vehető fel készpénzben, ám erre havonta akár több alkalommal is lehetőség van. 

Kisimulnak a piaci fodrozódások

2022. negyedik negyedévének végére 83 939 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona , ami 1907 milliárd forintos pozitív irányú változás az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6080 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 426 milliárd forint volt 334 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 801 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1573 milliárdos negyedéves növekedéssel 69 513 milliárd forint lett. A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány csupán 12 milliárd forinttal nőtt, a látra szóló betétek állománya pedig 306 milliárd forinttal csökkent.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.