Lánchíd gyalogosan: sose lesz belőle sétálóhíd

Szerintem az egy jó elképzelés, hogy a Lánchídból sétálóhíd legyen – valamivel több mint két éve beszélt erről Karácsony Gergely főpolgármester az ATV-ben. A Széchenyi lánchíd felújítása akkoriban már égető kérdésnek számított, a hivatalos mérnöki szemle megállapításai szerint a híd állapota valamennyi szerkezeti elemére kiterjedően folyamatosan romlott, a tapasztalt súlyos problémák kezelése pedig már nem volt lehetséges. Ezzel együtt is csak mintegy másfél évvel később, 2021 nyarán kezdődött meg a Magyarország és Budapest egyik szimbólumának számító Lánchídon a tényleges kivitelezési munka. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, tavaly decemberben átadták a felújított útpályát, igaz, azt autósok nem használhatják. A munkálatok még javában tartanak, a végső befejezésük idén augusztusra várható.

Már a furán dráguló Lánchíd felújítása is tenger vitát szült, de még ezeknél is hangosabb az a polémia, amely a híd jövőbeni funkciójáról szól. Az idézett főpolgármesteri állítás egyike volt azoknak az első nyilatkozatoknak, amelyek vállaltan gyalogoshídként vetítették előre a Széchenyi lánchíd funkcióját a felújítást követően. Ezt aztán több hasonló kijelentés is követte a városvezetés részéről: az egyik legnagyobb visszhangot kapó az volt, amikor Dorosz Dávid akkori főpolgármester-helyettes 2020 májusában jelezte: a főváros vizsgálja azt a forgatókönyvet, hogy a Lánchídon csak gyalogosforgalom legyen. Ezzel az elgondolással azonban van egy óriási probléma.

Lehet gyalogoshíd a Lánchídból?

Hogy pontosan mi vár a Lánchídra, az a jövő zenéje, ettől függetlenül a téma folyamatosan napirendben van. Ennek érdekében sokat tesz Karácsony Gergely főpolgármester is, aki némi túlzással naponta posztol a közösségi oldalán a Lánchíd funkciójáról. A BKK külön felületet tart fenn arra a célra, hogy bemutasson különböző szcenáriókat a Széchenyi lánchíd forgalmi rendjéről. Igaz, ezek között jelenleg nem látszik kizárólagos gyalogos funkció. 

Mindenesetre ha valóban van szándék a Lánchídból gyalogoshidat csinálni, fontos tisztázni azt a kérdést, hogy műszaki szempontból egyáltalán lehetséges-e, vagy sem. Erről gyakorlatilag nem esik szó a vonatkozó vitában, pedig meglehetősen kardinális kérdés. 

Amikor a gyalogosok a Lánchídon nehezebbek, mint a telepakolt dömperek

A Világgazdaságnak a témában nyilatkozó hidászmérnök, Vigh Attila egyértelműen fogalmazott. Vigh Attila egyébként nem akárki a szakmában: tucatnyi híd tervezése kötődik a nevéhez, és részt vett a Margit híd felújításában is.

Azt is kifejtette, hogy miért nem. Először is elmondta, hogy különböző funkciójú hidak építése esetén valóban megkülönböztetnek közúti, vasúti, gyalogos és egyéb hidakat. Egy új híd építése esetén előre meghatározzák a funkciót, tehát egyértelmű, hogy minek szánják. Ennek kapcsán fontos látni, hogy általában egy híd élete végéig ugyanazt a célt szolgálja. Persze vannak kivételek, a leggyakoribb, amikor egy vasúti hidat hasznosítanak újra például gyalogoshídként.

Csakhogy egy átlagos közúti hidat nem szoktak gyalogosteherre méretezni, mivel nem ez a fő funkció. Természetesen a megrendelő előírhatja, hogy gyalogosteherre is méretezzék a hidat – így volt ez új Galvani hídnál is –, de az előírások erre nem köteleznék alapesetben a tervezőt. A Széchenyi lánchídnál sincs információ arra, hogy ilyen történt volna. Egy városi híd esetében egyébként ez talán nem lenne fölösleges, azonban egy autópályahídnál már sokkal inkább. Ennek azért van jelentősége, mert szabvány szerint az 500 kilogramm négyzetméterenkénti gyalogosteher nagyobb, mint a gépjárműteher. 

Mindez laikus szemmel meglepő lehet, miután novemberben bejárta a hír a sajtót, hogy 24, egyenként 20 tonnás tehergépkocsival tesztelték a Lánchíd teherbírását, az elsődleges adatok alapján pedig jól vizsgázott az átkelő. Csakhogy ez a terhelés mégis elmarad az egy négyzetméterre eső 500 kilogrammos (körülbelül nyolc ember) terhelési szabványtól, ami a gyalogoshidakra vonatkozik.

Sétálni lehet a Lánchídon, de koncert inkább ne legyen rajta

Egy biztos: a Lánchidat nem erre az 500 kilogramm per négyzetméteres kapacitásra tervezték, ezért állítja a szakember, hogy hivatalosan biztosan nem lehet gyalogoshíddá minősíteni. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez egy jogi kategória. 

– tette hozzá. Arra is kitért, hogy a Lánchídon sűrűn álló embertömeg esetleg létre tudná hozni az 500 kilogrammos négyzetméterenkénti terhelést, de ez mégsem jelentené azt, hogy a híd automatikusan le is szakadna. Számos biztonsági tényező van teheroldalon és anyagoldalon egyaránt. Ráadásul a híd életében fellépő nagy terhelések ritkán fordulnak elő, a méretezéselmélet pedig valószínűségi alapon működik. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy sokszor fogják csak és kizárólag gyalogosok használni a hidat, de biztosan nem mindennap és minden percben 500 kilogramm per négyzetméteres terheléssel. Ez jelentené ugyanis a valódi problémát. Vigh Attila viszont azt is megjegyezte, hogy koncertet azért ő nem rendezne a Lánchídon.

Hogyan lehetne tényleg gyalogoshíd a Lánchídból?

Régebben nem foglalkoztak a gyalogosteherrel, az 500 kilogramm per négyzetméteres szabvány az új, direkt gyalogoshídnak szánt átkelők megjelenésével került előtérbe. Mivel tehát a Lánchidat sem készítették fel ilyen terhelésre, ehhez első körben meg kellene erősíteni, mivel valószínűleg a láncok nem bírnák ezt a súlyt. Egyébként nem minden eredetileg közúti híd vérezne el egyből ezen a teszten: a többi budapesti híd is közúti híd, de azokon villamos is jár vagy járt, így jó eséllyel egy vonatkozó vizsgálat arra jutna, hogy azok kibírnák a gyalogoshíd-terhelést is.

Visszatérve a Lánchídra, egy régi híd esetén mindig kérdés, hogy az éppen aktuális szabványnak megfeleltethető-e a szerkezete. A terhek folyamatosan növekednek, ezért nem számít rendkívülinek, ha egy régi híd nem bírja a jelen kor terheléseit. Egy közúti hidat többféle teherre méreteznek, 

• vannak koncentrált és megoszló terhek is. 
• Az sem mindegy, hogy globális vagy lokális teherbírásra akarnak méretezni: egy pályalemez alatt lévő kereszttartót más teherre kell méretezni, mint a híd egészét. 
• A híd hossza sem mellékes, mert koncentrált teherből csak egyet kell elhelyezni, amely akár 80 tonna is lehet, míg a megoszló teher a teljes hídfelületre nehezedik. 

Magyarán egy rövid hídnál valószínűleg a koncentrált teher, míg egy hosszúnál a megoszló teher lesz a mértékadó. Vigh Attila felvetése, hogy sokkal inkább arról lenne érdemes gondolkodni a Lánchíd kapcsán – ha a szándék egy gyalogoshíd megalkotása –, hogy hogyan lehetne megválni a merevítőtartótól, amely vizuálisan is erősen szétválasztja a közlekedőket a hídon. Ha azok nem lennének, akkor a Lánchíd alkalmasabb lenne gyalogoshídnak.

Akárhogy is, a Széchenyi lánchíd megérdemli, hogy megfontoltan és az érdekeit szem előtt tartva döntsenek róla. Nem akármilyen legendáról van szó ugyanis, amelyet kötelesség sértetlenül megőrizni az utókornak.