A háború és a gazdasági kihívások árnyékában tartja meg 24. évértékelőjét szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, amelyre tavaly közvetlenül az országgyűlési választások és az orosz–ukrán konfliktus kezdete előtt került sor. A kormányfő már tavalyi beszédében hosszasan beszélt a háború veszélyéről, amelyet reális lehetőségként vázolt fel, sőt, már akkor hangsúlyozta, hogy hazánk egyértelmű érdeke a béke.
Azóta tudjuk, hogy nem alaptalanul tarthatott a helyzet eszkalációjától, február elsejei moszkvai látogatása szokatlanul hosszúra, mintegy ötórásra sikeredett, amit ő maga csak békemissziónak nevezett. De hiába ült Emmanuel Macron és Olaf Scholz is órákon át a gigantikus hosszúságú asztalnál négyszemközt az orosz elnökkel, a háború február 24-én kitört, alaposan szétzilálva a nyugati világ gazdasági és külpolitikai kapcsolatrendszerét.
A konfliktus rendezésére a közeljövőben egyre kisebb az esély, de ami talán ennél is lényegesebb, a hidegháborút idéző konfliktusban a világ 70 év után ismét elindult a tömbösödés felé, vagy ahogy a kormányfő politikai igazgatója is fogalmazott, megkezdődött a szétkapcsolás. Ennek egyértelmű jele az amerikai inflációellenes törvény, amely nem más, mint kőkemény protekcionizmus, ez pedig Európát, és benne Magyarországot is lépéskényszerbe hozza – vélhetően erről is beszélni fog majd a miniszterelnök.
A mostani évértékelő jelentőségét az adja, hogy ez lesz az országgyűlési választásokat követően az első, és általában a kormányzati ciklus felépítéséről, a programalkotásról szól.
Érdemes visszaemlékezni: Orbán Viktor 2011-ben hirdette meg az ország megújításának tervét, amelyben 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at a gyarapodás évének nevezte; 2015-ben arról beszélt, hogy a következő éveknek a keményen dolgozó emberekről és családjaikról kell szólnia; 2019-ben pedig meghirdette azt a hatpontos családvédelmi akciótervet, amely a kormányzás legfontosabb szakpolitikai programja volt. Ennek keretében vezették be a babaváró támogatást, a négygyermekes anyák szja-mentességét, a nagycsaládosok autóvásárlási programját, a nagyszülői gyedet és kibővítették a CSOK-ot.
Ezúttal Lázár János építési és beruházási miniszter napokban tett nyilatkozata sejteti, hogy fontos bejelentésre készül a kormányfő, amely várhatóan a beruházásokat fogja érinteni. Mindez összefüggésben lehet azzal a kormányzati céllal, hogy 2030-ra Magyarországnak Európa egyik legélhetőbb országává kell válnia, ami az elmúlt évek fejlődési trendje alapján nem elérhetetlen, viszont a megváltozott környezetben új válaszokra lesz szükség – gyaníthatóan erre is ki fog térni Orbán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.