Rezsicsökkentés: horrorisztikus számlát állított ki a kormány
Csak az év első hónapjában 173 milliárd forintot emésztett fel a rezsivédelem – derült ki a központi költségvetés részletes adataiból, amelyeket a Magyar Államkincstár tett közzé. Kiemelendő a kamatkiadások 192,7 milliárd forintos teljesülése, szemben a tavalyi 44 milliárd forinttal.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
Januárban a központi költségvetés 143,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az éves előirányzat 4,2 százaléka. Az elmúlt négy évben a januári egyenleg még többletet mutatott, tavaly 151,3 milliárd forintot, azonban azt megelőzően többször is előfordult, hogy hiánnyal kezdte az évet a költségvetés.
Az áfabevételek is mutatják: a lakosságnak elege van a kiskereskedőkből
A deficit kialakulásához a kiadások 13,8 százalékos növekedése járult hozzá, amivel szemben a bevételek csupán 2,4 százalékkal emelkedtek. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője a Világgazdaság megkeresésére hangsúlyozta, egyhavi adatból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, ráadásul a januári adat kapcsán fontos, hogy több bevételi tétel (például szja, áfa, TAO) még a 2022-es makrogazdasági folyamatokat tükrözi.
A szakértő kitért arra is, hogy bevételi oldalon a gazdálkodó szervezetek befizetései 36,6 százalékkal nőttek egy év alatt, ami elsősorban az extraprofitadókhoz köthető, de érdemben, 24,1 százalékkal emelkedtek a társasági adóból származó befizetések is. Kisvállalati adóból 20,1 százalékkal folyt be több a költségvetésbe, ebben közrejátszott a kata átalakítása nyomán az adózók számának emelkedése is. A különadók közül a bányajáradékból, az energiaágazatot érintő és a kiskereskedelmi adóból közel 60 milliárd forinttal érkezett több bevétel a költségvetésbe idén januárban, mint tavaly. A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek 19 százalékkal emelkedtek, az áfabevételek 15,3, míg a jövedéki adóbevételek 44 százalékkal növekedtek.
Így tehát – figyelembe véve a 25 százalékos inflációt – az áfabevételek már a decemberi fogyasztás visszaesését tükrözik, bár kiemelendő, hogy az áfakiutalások is feltűnően megugrottak
– mutatott rá Molnár Dániel, azt is hozzáfűzve, hogy a jövedéki adó esetében az év eleji adóemelés forgalomra és készletezésre gyakorolt hatása okozza a számottevő növekedést.
Többet költött a kormány a nyugdíjasokra és az egészségügyre
Személyi jövedelemadóból 37,8 százalékkal folyt be januárban több az államkasszába, mint 2022-ben, amelyben a bérdinamika mellett a gyermeket nevelő szülőknek járó szja tavalyi visszatérítésének a bázishatása játszhatott szerepet (a kiutalások már január végén megkezdődtek). Nőttek továbbá a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból érkező bevételek is, 13,3 százalékkal.
A bevételek kismértékű növekedését a makrogazdasági elemző szerint az okozta, hogy a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 54,3, míg az államháztartás alrendszereiből érkező befizetések 75,8 százalékkal csökkentek. Kiadási oldalon lakástámogatásokra 26,5 százalékkal fordított többet a költségvetés idén januárban, mint tavaly, míg a családtámogatások esetében az 52,3 százalékos visszaesés a kifizetésben a bázishatásra vezethető vissza, hiszen 2022-ben a februári családtámogatásokat januárban utalták ki.
A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 19,3 százalékkal csökkentek januárban, azonban még így is a teljes kiadás 24,7 százalékát adták. Az államháztartás alrendszereinek támogatása ellenben 3,8 százalékkal nőtt, ezen belül a helyi önkormányzatok támogatása 8 százalékkal bővült. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 5,5 százalékkal növekedtek, míg a nyugdíjbiztosítási alapé 26,5 százalékkal. Ez utóbbit Molnár Dániel szerint az idei év eleji 15 százalékos nyugdíjemelés, illetve a tavalyi korrekciók (júliusban és novemberben) okozták.
Szükség van az uniós forrásokra, hogy a költségvetés bírja a terheket
Az uniós programok kiadásai 151,1 milliárd forinton teljesültek, 64,1 százalékkal a tavalyi szintjük alatt, ugyanakkor hiába nőttek az uniós bevételek a tavalyi négyszeresére, az uniós programok egyenlege még így is jelentős, 116,5 milliárd forintos hiányt mutatott.
„Látható, hogy a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása, a megugró kamatkiadások, a családtámogatások, valamint az emelkedő nyugellátások jelentősen megterhelik a költségvetést. Ahhoz, hogy ezeknek a tételeknek a finanszírozása megmaradjon, és az előirányzatnak megfelelően csökkenjen a költségvetési hiány éves szinten, szükség van a gazdasági növekedés fennmaradására, illetve arra, hogy az uniós források minél előbb és minél nagyobb összegben rendelkezésre álljanak” – jelentette ki az elemző, aki úgy véli, ez utóbbi a növekedési kilátásokat is érdemben javíthatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.