Uniós pénzek, magyar EU-tagság: fontos kormányzati mondatok hangoztak el a jövőről

Az év első felében lehetséges, hogy Magyarország hozzáfér az uniós helyreállítási alap (RRF) pénzeihez – erről az európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Bóka János beszélt egy hétfő reggeli parlamenti bizottsági meghallgatáson. Bóka János Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről tájékoztatta az európai ügyek bizottságát.

Bóka János azt mondta, hogy az ehhez szükséges tervek végrehajtásáról folyamatos egyeztetés zajlik az Európai Bizottsággal (EB). A tervek teljesítésével válik lehetővé, hogy Magyarország hozzáférjen az RRF forrásaihoz, amelynek idejét az államtitkár tehát 2023 nyaráig valószínűsítette. 

Miről vitázik egymással a magyar kormány és az EU?

Bóka János részletesen tájékoztatott a magyar kormány és az EB közötti tárgyalásokról. Ismertetése szerint három különböző eljárás akadályozza, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós forrásokhoz:

1. a kondicionalitási eljárás,
2. a szupermérföldkövek teljesítése,
3. végül pedig az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítése.

Az első az operatív programok 55 százalékos részarányának felfüggesztését okozza, ami blokkolja a központi kezelésű programok lehívását. Az RRF szupermérföldkövei az előfeltételét képezik az RRF-alap megnyílásának, a harmadik láb pedig különböző más programokat változó intenzitással nehezít el. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára világossá tette, hogy ezek kapcsán mi áll a vita központjában.

A kondicionalitási eljárásban a magyar kormány tavaly nyár óta részletes tárgyalásokat folytat az EU-val. Ezek megállapodással értek véget az EB-vel, ha ezek a vállalások teljesülnek, akkor az RRF megnyílik. Bókai János szerint a magyar kormány hiába tett maradéktalanul eleget a vállalásainak, a bizottság oldaláról további elvárások merültek fel, amelyeket az Európai Parlamenttel kötött politikai alku hívott életre. Ez ahhoz vezetett, hogy az EB fenntartotta az operatív programokra vonatkozó felfüggesztést 61 százalékos arányban. A döntés az Európai Tanácsban is politikai konfliktust idézett elő, a testület arra a következtetésre jutott, hogy 

Ezért felülvizsgálatra szólította fel az EB-t, illetve csökkentette a felfüggesztés mértékét 55 százalékra. 

A horizontális feljogosító feltételek kapcsán a vita főképp az igazságügyi reformról, az Akadémia függetlenségéről, a gyermekvédelmi törvényről és a migrációs szabályozásokról szól. Erről Bóka János azt mondta, hogy ami a magyar kormány számára egyáltalán vitaképes kérdés, ott zajlanak egyeztetések, így például az igazságügyi reformot érintően is, illetve a felsőoktatásra vonatkozó összeférhetetlenségről és szervezeti szabályozásokról. A várakozás szerint ezek az első fél évben lezárulhatnak, az ezek által blokkolt források pedig felszabadulhatnak.

Egyértelmű válasz érkezett a magyar uniós tagságról

Az államtitkár az ellenzéki politikusok kérdésre kitért a magyar EU-tagság jövőjére is. 

Egyértelműen fogalmazott a Huxit, tehát a magyar kilépés elképzelt forgatókönyvéről.

Jelezte, hogy a következő időszakban az Európai Parlament javaslatot küld az Európai Tanácsnak arról, hogyan módosuljanak az uniós alapszerződések. Ez a tervezet egyelőre nem készült el. Ugyanakkor megjegyezte, hogy látva az elmúlt időszak uniós válságkezelésének hatékonyságát, nem tekinthető pozitívnak, ha az egyhangú döntéshozatal gyakorlatát visszaszorítanák a jövőben, a minősített többségre épülő döntéshozatalt pedig megerősítenék. Egy ilyen fogatókönyv lényegében a tagállami vétó intézményét lehetetlenítené el.