Régiós szinten még úgyis az egyik legkevesebb vendégmunkás lehet Magyarországon, ha a mostani 100 ezer fő körüli létszámot a következő években 2-300 ezer tornázná fel a kormány a félmillió plusz munkavállaló érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt arról a kormányzati célról, hogy mintegy 500 ezer új munkavállalóra van szükség idehaza a növekvő munkaerőigény kielégítése érdekében.
Bár arról a kormányfő nem ejtett szót, mindezt hogy képzeli a kabinet, a munkanélküliek és az inaktívak alapján számolt potenciális munkaerő-tartalékból nagyjából sejthető, hogy mintegy 2-300 ezer további vendégmunkás bevonása nélkül elérhetetlen a kívánt cél.
Annak ellenére, hogy elsőre sokknak tűnik a 400 ezer körüli vendégmunkás létszám idehaza, meg se közelíti a környező országok hasonló mutatóját: a magyarral többé kevésbé azonos méretű munkaerőpiaccal rendelkező Csehországban 700 ezer, Ausztriában 1 millió, a hazánknál négyszer nagyobb Lengyelországban pedig mintegy 2 millió, zömében ukrán vendégmunkás dolgozott már a háború előtt is, ez a szám azóta a sokszorosára emelkedhetett.
Nincs abban semmi különös, hogy vendégmunkások dolgoznak egy országban. Más országok is pont ugyanúgy szenvednek a munkaerőhiánytól, mint mi, és már a vendégmunkásokért is nemzetközi versenyben vagyunk – mondta a Világgazdaságnak Juhász Csongor, az egyik legnagyobb hazai munkaerő-kölcsönző és toborzó vállalat, a Prohuman ügyvezető igazgatója, aki szerint először meg kell találni a magyar munkaerőpiacon lévő rejtett tartalékokat, csak ezt követően jöhet szóba a vendégmunkások bevonása, ugyanakkor hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy mindez kontrollált és ellenőrzött módon történjen, azaz csak ott és csak annyi ideig alkalmazzák őket, ahol erre tényleg és feltétlenül szükség van.
A szakember szerint a vállalatok számára hiába lenne sokkal egyszerűbb és olcsóbb a magyar dolgozókat foglalkoztatni, de jelenleg erre számos területen már nincsen mód.
„Magyarország a régió országaihoz képest versenyelőnyt tudott szerezni azzal, hogy engedélyezte a hiányszakmákban a vendégmunka igénybevételét, így a jelenlegi nehéz – munkaerőpiaci szempontból túlfeszített időszakban is – tud az ittlévő és a jövőben beérkező beruházásokhoz munkaerőt biztosítani, míg a régió többi országa folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd. Mindez a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezhetik a termelést máshová, ahol ez a probléma kevésbé égető” - mutatott rá Juhász Csongor hozzáfűzve, hogy számításaik szerint
egy vendégmunkás három magyar munkahely megmaradásához is hozzájárulhat.
Ezen felül a jövőbeni beruházások esetében is nagyobb eséllyel választják Magyarországot a befektetők, hiszen mindig van egy B terv munkaerő szempontjából. Mivel már a régióból is elfogyott a bevethető munkaerő, ezért nyíltak meg lehetőségek arra, hogy meghatározott időre – jellemzően két évre – erős kiválasztási szűrön átesett dolgozók érkezhessenek hazánkba távolabbi országokból is.
Úgy látja, hogy a jelenlegi jogszabályok keretet biztosítanak ahhoz, hogy azokon hiányterületeken, ahol a legjobb szándék és maximális toborzási erőfeszítések ellenére sem találni megfelelő számban magyar dolgozókat, áthidalják a vállalatok a jelenlegi munkaerőhiányt. Azaz, hogy meghatározott számban, meghatározott időre biztosítva legyen – kontrollált és ellenőrzött módon – a vendégmunkások bevonása, amíg erre szükség van – emelte ki Juhász Csongor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.