Húsz éve még elképzelhetetlen volt: Magyarország és Románia együtt közeledhet a fejlett országokhoz

A magyar gazdaságban kétség kívül van egy folyamatos felzárkózás az uniós átlaghoz, azonban ez nem egyedi jelenség a régióban – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután az Eurostat múlt héten közölte a 2022-es legfrissebb GDP adatokat. Bár hazánk a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó bruttó hazai termék arányát tekintve közeledett az uniós átlaghoz, volt egy nagyobb meglepetés is: keleti szomszédunk, Románia ugyanis kvázi beérte Magyarországot, ami 15-20 évvel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlennek tűnt.

Ami a konkrét adatokat illeti: visegrádi országok között hazánk a harmadik, uniós szinten pedig a 20 pozíciót foglalja a GDP-rangsorban,

Mindez azt is jelenti 2010-hez képest mi 11,5 százalékponttal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz, ugyanakkor ennél gyorsabb volt Románia (24,5 százalékpont) és Lengyelország (16,5 százalékpont) felzárkózása, míg lassabb a már egyébként is jóval fejlettebb Csehországé (6,5 százalékpont). Ezzel szemben Szlovákia 9,8 százalékponttal távolodott az uniós átlagtól.

– hangsúlyozta Regős, hozzátéve, mindenképpen érdemes átvennünk a magas hozzáadott értékű tevékenységekre való áttérést, illetve a digitalizációt. Míg idehaza az informatikai szektor hozzáadott értéke 2010-hez képest „csak” 2,74-szorosára nőtt, addig Romániában 5,28-szorosára. Ugyanakkor a román gazdaság gyenge pontja, hogy az egyensúlytalanságok kialakulása ott már jóval a Covidelőtt megfigyelhetők voltak, a bővülés fő erejét a belső kereslet adta, ami a költségvetési hiányt jelentősen felduzzasztotta: 2018-ig 3 százalék alatt alakult, majd 2019-ben viszont már több mint 4 százalék volt, 2020-ban pedig a GDP 9 százalékát is meghaladta. Eközben a román folyó fizetési mérleget az elmúlt 10 évben folyamatosan hiány jellemezte, amelynek mértéke 2018-tól megközelítette az 5 százalékot. 

– magyarázta a Makronóm elemzője (Korábban mi is írtunk róla, hogy Romániának nem kellett adósságlefaragással foglalkoznia, szemben hazánkkal, ennek tulajdonítható, keleti szomszédunk adósságállománya több mint duplájára emelkedett pár év alatt.) Mindenesetre a szakember úgy látja, hogy a két ország versenyében az lesz a döntő, hogy mennyire sikerül a két gazdaságnak olyan munkahelyeket létrehoznia, amelyek magas hozzáadott értéket teremtenek, ehhez magas képzettségű munkaerőt párosítani, illetve sikerül-e megakadályozni a Nyugat-Európába történő kivándorlást.

Regős Gábor azt is hangsúlyozta, első körben az uniós átlaghoz kell felzárkózni, csak ezt követheti a fejlett országok utolérése, 2022-ben a német gazdaság az uniós átlagnál 16,8, az osztrák 25,3, a holland 29,3, míg a francia 1,5 százalékkal volt fejlettebb. „A felzárkózás egy darabig tud működni, ám a tényleges utoléréshez szükség van arra, hogy a felzárkózó országok innovációban, valamint a hazai tulajdonú multinacionális vállalatok számában és térnyerésében is utolérjék a fejlettebb országokat, ez pedig nem annyira egyszerű feladat.”

– emelte ki az elemző, hozzáfűzve, mindez relatív, eközben ugyanis dél-európai országok a leszakadás jeleit mutatják. Portugália fejlettsége az évek során stagnált az uniós átlaghoz viszonyítva, így például hazánk is utolérte, míg a görög fejlettség a magyarnál 10 százalékponttal kisebb. Ugyanez elmondható a Romániáról, amely ma már Portugáliával és Magyarországgal hármas holtversenyben áll a rangsorban.