Menekülnek a hitelek elől, csak a babavárót keresték

Jelentős visszaesés volt megfigyelhető a lakossági hitelkibocsátásban 2022 negyedik negyedévében, a hitelintézetek 440 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, ami éves szinten 34 százalékos csökkenés – derült ki a Magyar Nemzeti Bank által frissen publikált Hitelezési folyamatok kiadványából. A legnagyobb éves mérséklődés (mínusz 54 százalék) a lakáshitelek kihelyezéseit érintette, ami a harmadik negyedéves volumentől is 44 százalékkal elmaradt, amiben az NHP Zöld Otthon Program indulása okozta magas bázis, valamint az emelkedő kamatkörnyezet és a visszaeső lakáspiaci tranzakciókhoz kapcsolódó alacsonyabb hitelkereslet is markáns szerepet játszott.

Ezzel párhuzamosan a CSOK-támogatások folyósítása is visszaesett, a volumene 43 százalékkal maradt el az évvel korábbi szinttől,

A legnagyobb, 52 százalékos visszaesés az új lakás építésére vagy vásárlására igényelt támogatásoknál volt, míg használt lakás vásárlására 43 százalékkal kevesebb támogatásról készült szerződés, mint egy évvel korábban.

Egyedül a babaváró hitelek szerződéskötései (132 milliárd forint) haladták meg az előző év azonos időszaki kibocsátását, mintegy 7 százalékkal. Ebben szerepe volt annak, hogy a program eredetileg meghirdetett decemberi lezárása miatt előrehozott kereslet hatására decemberben 70 milliárd forintot szerződtek le a bankok.

Ezenkívül a a szabad felhasználású jelzáloghitelek 19 milliárd forintos kibocsátása 32 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A fedezetlen fogyasztási hitelek közül a személyi kölcsönök 92 milliárd forintos negyedéves kibocsátása 18 százalékkal, az egyéb fogyasztási hiteleké 41 százalékkal csökkent éves szinten. 

Reálértéken csökkent a vállalati hitelezés, meglódult a devizahitelezés

2022 negyedik negyedévében a forinthitelek 91 milliárd forintos és a devizahitelek 220 milliárd forintos növekedésének eredőjeként 311 milliárd forinttal bővült a nem pénzügyi vállalatok hitelintézeti szektorral szemben fennálló hitelállománya, ezzel 2022 során 14 százalékkal, összesen 1432 milliárd forinttal növekedett a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya, ez az ütem azonban reálértelemben a vállalati hitelállomány mérséklődését jelenti.

2022 év egészében az új devizahitelszerződés-kötések volumene 69 százalékkal haladta meg az előző évi értéket, míg a forinthiteleké 18 százalékkal csökkent.

413 milliárd forint értékű hitelszerződés valósult meg a kkv-szegmensben, amely 28, illetve 38 százalékkal maradt el az előző negyedévi és az előző év azonos időszaki volumentől. A bizonytalan gazdasági környezetben a beruházási hitelek új szerződéskötéseinek volumene jelentősen, 56 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakával egybevetve. A forgóeszközhitelek esetében a kereslet mérséklődése visszafogottabb volt, a negyedévi volumen mindössze 18 százalékkal maradt el előző év azonos időszakától. 

A Széchenyi Kártyaprogram MAX-ban a harmadik negyedévben még érdemi szerződéskötés nem történt, azonban a program a negyedik negyedévben – az új kkv-kibocsátás nagyjából harmadáért felelve – jelentős mértékben támogatta az új volument. Ezzel párhuzamosan a piaci hitelek aránya a harmadik negyedévben 78 százalékot, a negyedik negyedévben 57 százalékot tett ki az új szerződéskötéseken belül. 

Tovább emelkedtek a kamatok

A piaci alapon kötött vállalati hitelek átlagos kamatszintje emelkedett a negyedik negyedévben. Az egymillió euró hitelösszeg alatti, változó kamatozású vagy maximum egyéves kamatfixálással rendelkező forinthitelek 2022. december végi átlagos kamatszintje az előző negyedévhez képest 159 bázisponttal 15,5 százalékra nőtt. Az emelkedéshez elsősorban a háromhavi BUBOR növekedése járult hozzá, míg az e felett számolt felár a negyedév során historikus mélypontjára, nulla százalékpont közelébe zuhant. Ugyanakkor az egymillió euró feletti – pénzpiaci ügyletektől szűrt –, változó kamatozású forinthitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos kamatlába negyedéves összevetésben jelentősen, 576 bázisponttal 18,6 százalékra nőtt.

Az intézmények háromnegyede szigorítást indukáló tényezőként jelölte meg a gazdasági helyzet romlását, illetve 71 százalékuk az iparág specifikus problémák növekedését összhangban az orosz–ukrán háború negatív gazdasági hatásaival, valamint az emelkedő energia- és nyersanyagárakkal. A banki likviditási, illetve tőkehelyzetet, mint szigorítás irányába mutató tényezőket, továbbra is a bankok csak egy szűk köre jelezte.