A XVIII. kerületi önkormányzat nem adja fel: bár a Kúria eltörölte a testület légiutas-adóját, Szaniszló Sándor polgármester azt ígérte, néhány hónap múlva újra megpróbálják kivetni. A DK-s politikus Facebook-bejegyzésében – újságírói kérdésekre nem reagál – azt azért nagyjából elismerte, hogy borzasztó munkát végeztek eddig, hiszen úgy fogalmaz: a bírósági döntés felsorol egy tucatnyi pontosításra váró szabályozási elemet, amelyet ki kell dolgozniuk. Kérdés, hogy akkor mit csináltak eddig.
A Világgazdaság írta meg elsőként, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzat ezerforintos légiutas-adót vetne ki mindenkire, aki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről indul, oda érkezik, vagy ott átszáll – kivételt képeznének a céges utazók, a kerületi lakosok, illetve a 18 év alattiak. A tervet az első pillanattól kezdve jogsértőnek tartották a légitársaságok, a Budapest Airport és a földi kiszolgálók mellett adószakértők és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Szaniszló Sándor szerint azért tiltakoznak, mert senki nem örül, ha adót kell fizetnie, ám ez furcsa érv, hiszen az adó alanya az utas, nem az említett szereplők – a földi kiszolgálók viszont joggal háborodtak fel, hogy az önkormányzat jogellenesen próbál rájuk parancsolni, hogy beszedjék a pénzt.
De nem ez volt az egyetlen különös kommunikációs trükkje a polgármesternek: ugyan sokáig azzal érvelt, a kerületieknek „jár” ez a pénz a zaj- és környezetterhelés miatt, idővel kiderült, hogy az önkormányzat főképp aszfaltozna a pluszforrásból. Részben ezért is tévedés, amikor a légiutas-adó létjogosultságának alátámasztására Szaniszló Sándor európai példákat sorol, hiszen azok az extraprofitadónak felelnek meg, míg a pestszentlőrinci megoldás inkább a dominikait utánozza.
Forrásaink az első pillanattól kezdve azt hangsúlyozták, hogy a kerület pluszbevételt remél, ám vezetőinek fogalmuk sincs arról, hogyan működik a légiipar.
Amellett, hogy a légiutas-adó számos jogszabályba ütközik, teljesen életszerűtlen is, hiszen a repülőjegy vásárlásakor nem kérnek sehol lakcímkártyát, így a XVIII. kerületi „kedvezményt” sem lehet igénybe venni. Pedig a polgármester egy ponton azt is állította, hogy a légitársaságok közül többen elfogadták az adó tényét, és beépítették a jegyárba, ám ezt egyik vállalat sem erősítette meg.
Nem ez volt az egyetlen olyan állítása a kerületi vezetésnek, amelynek igazságtartalma finoman fogalmazva is megkérdőjelezhető. Amikor októberben az MSZP-s Kőrös Péter alpolgármester előterjesztőként próbálta megvédeni a légiutas-adót, azt állította – idézet a jegyzőkönyvből –, „a Pénzügyminisztériumban ebben az ügyben már volt egy szakértői egyeztetés, ott nem találtak ebben kivetnivalót”.
Csakhogy ezt a tárca a Világgazdaság kérdésére azóta sem erősítette meg, nincs rá bizonyíték, hogy ez az egyeztetés valóban megtörtént volna, és ha igen, kivel.
A kérdés azóta sem tisztázódott. Nemrég Lévai István Zoltán, a Fidesz–KDNP Budapest 15. számú egyéni választókerületének elnöke a képviselő-testület ülésén ismét megkérdezte az alpolgármestertől, hogy az önkormányzat pontosan kikkel egyeztetett a légiutas-adó tervezése során. Kőrös Péter válaszában már csak a földi kiszolgálást végző szervezetekkel történt egyeztetésekre hivatkozott – ezek a cégek is tiltakoznak az adó ellen –, és amikor a fideszes politikus sokadszor kérdezett rá, hogy mégis kivel tárgyaltak a Pénzügyminisztériumban, dátummal, névvel, konkrétumokkal, akkor az alpolgármester érdemben nem reagált. Igaz, előtte meg is indokolta, miért nem: mert megírja a sajtó!
Mint megírtuk, ha a XVIII. kerület bevezethetné a légiutas-adót, más önkormányzatok is vérszemet kaphatnak. A XIV. kerület – ahol a Puskás Aréna található – minden válogatott labdarúgó-mérkőzésre szóló jegyre pluszadót vethetne ki, hiszen a környéken élők szenvedik el leginkább 67 ezer ember szurkolását, a VI. kerület drágíthatná a vonatjegyeket, mivel a Nyugati pályaudvarnál a legnagyobb a zajártalom, és a IX. kerület is bevételt remélhetne az MVM Dome-ban rendezett koncerten „hangoskodóktól”.
A Fővárosi Kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria a végleges döntésének meghozataláig, azonnali jogvédelem keretében megtiltotta február elején a légiutas-adó alkalmazását. A kormányhivatal azért fordult a Kúriához, mert
a Szaniszló Sándor vezette önkormányzat a légiutas-adóról szóló rendelkezéseivel jogszabályellenes helyzetet teremtett, és azt a törvényességi felhívásban szabott határidőn belül nem szüntette meg, sőt, jelezte, hogy alapvetően nem ért egyet a kormányhivatal álláspontjával.
Szaniszló Sándor közösségi oldalán indulatosan reagált a Kúria döntésére, egyebek között azt kifogásolta, hogy éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben a légiutas-adóval kapcsolatos végzés – a legfrissebb Magyar Közlönyöket egyébként rendre késő este hozzák nyilvánosságra, ezt egy ilyen rutinos politikusnak, a DK fővárosi frakcióvezetőjének is tudnia kellene.
A Kúria szűk két hónappal később, a múlt héten tett pontot az ügy végére, hiszen január 1-jére visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a jogsértő adót – Szaniszló Sándor viszont azt írta, szerinte a legfontosabb, hogy a Kúria döntése nem zárta ki, hogy a kerület települési adót vethessen ki a reptéri utasforgalom után…
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.