Marslakók, DOS-alapú banki rendszer és ellopott forintok – így kutatja az innováció lehetőségeit a magyar gazdaság

A támogató hangulat, az együttműködés és persze a pénz a kulcsa Magyarországon is az innovációnak, a kutatás-fejlesztésnek, amire ha esetleg nem szeretnénk, akkor is rá vagyunk szorulva – hangzott el a Joint Venture Szövetség rendezvényén, az Innovációra, magyar! konferencián.

Megnyitó beszédében Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára felvázolta a kormányzat céljait, sokadszor jelölve meg 2030-at, amikorra jelentősen fel kéne fejlődnünk jó néhány területen. 

és javítani kéne azon az arányon, hogy jelenleg 6000 kutató-fejlesztő jut egymillió lakosra, ezt fel kéne tornászni 9000-re.

„Legyenek a magyar kutatók marslakók!” – utalt a 120 éve született Neumann Jánosra és a hasonló kaliberű tudósokra. A marslakófordulat értelmezését úgy modernizálta, hogy a kutatás-fejlesztési szektorunk pörgesse fel a magyar tudományt, ezáltal lökje be a magyar gazdaságot, méghozzá a Kárpát-medencére, sőt Közép-Európára gyakorolt hatás tekintetében is.

Gyorsan, messzire, egyedül vagy társakkal

A rendezvény három fő kérdéskör köré szerveződött:

• Innovációs ökoszisztéma fontos szerepe – magyar és nemzetközi jógyakorlatok
• Sikeres magyar innovációk nemzetközi piacokon
• Innovációk a fenntartható gazdaság szolgálatában

Az eseménynek Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, a Bosch Innovációs Kampusza adott otthont. Házigazdaként a vállalat Magyarországon és az Adria-régióban működő csoportjának vezetője, Szászi István a járműipar egyik fő beszállítójaként az autógyártás átalakulásán keresztül példázta, mennyire fontosak az együttműködések.

– idézett Al Gore 2007-ben, a Nobel-díja átvételekor elmondott beszédéből, ugyanakkor tekert egyet az afrikai eredetű gondolaton, mert szerinte a Bosch ahhoz keres partnereket, hogy minél gyorsabban minél távolabb érjenek, mivel a belső égésű motorokról az alternatívákra áttérés szükségessé teszi a sietséget, ha 2035 marad a céldátum.

Ezt szem előtt tartva prezentálta a tervet, hogy a Bosch (illetve más nagyvállalatok), a startupok, az ipar szereplői, a kormányzat és az oktatási intézmények alkossanak egy ötszöget, amely összes sarka között van kommunikáció és együttműködés, mert ahogy korábban is elhangzott: bizonytalan időkben kellenek leginkább az új ötletek, amik ráadásul sokszor kívülről érkeznek. Házi példaként említette, hogy annak idején sokan ellenezték, hogy a vállalat az elektromos kerékpárokra figyeljen, ma viszont ez a Bosch egyik legsikeresebb projektje, Miskolc az eBike fellegvára, a teljes hajtáslánc ott készül.

Dél-Korea és Izrael a minta

Erre a gondolatmenetre csatlakozott Jakab Roland, az Ericsson közép-európai stratégiai igazgatója, aki beszámolt arról, hogy négy kutatólaborjuk van egyetemeknél, ahol száz diáknál is több foglalkozik a problémamegoldásokkal. Veres Zsolt, a Schneider Electric Hungária országigazgatója hozzátette, hogy természetesen az innovációnak nemcsak szoftver-, hanem hardverelemei is vannak, azaz kell hozzá egy zsák pénz, egyéb erőforrások és türelem, a legfontosabb mégis az, hogy az innovációs ökoszisztémában támogató legyen a környezet.

A Makronóm Intézet elemzését prezentáló György László is ezt visszhangozta. A gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos jelezte:

Idehaza az egyik fő buktató a szereplők közti alacsony hatásfokú kommunikáció és együttműködés, a nehezen átlátható állami struktúra, valamint hogy ha egyszer megszületnek, akkor jobban követhetők legyenek a K+F-projektek.

A legutóbbi találmány

Később a fenntarthatóság vette át a fő szerepet, és Ács Zoltán, az MKB Fintechlab ügyvezető igazgatója, a Magyar Fintech Szövetség elnöke szerint amit a hagyományos bankok csinálnak, az nem fenntartható, mert az elmúlt két-három évtizedben a legnagyobb találmányuk az ATM volt. Szerinte az innováció egy képesség, amelynek három feltétele a szemlélet, a módszertan és a technológiához hozzáférés. Mindezek miatt az egészet a vezetők oktatásával és fejlesztésével érdemes kezdeni.

„Van, ahol még nyugdíjas munkatárs kezeli a DOS-alapú banki rendszert, ezért a fő tevékenység, hogy az ő egészségét óvják” – mondta Ács Zoltán csak félig viccesen, ebből vezetve le, hogy a hagyományos bankokra is hatalmas változások várnak a következő másfél évtizedben.

Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke már teljesen elengedte magát, ami a poénokat illeti.

– jelentette ki, amikor azt taglalta, hogy az előre kifizetett innovációs támogatások általában eltűnnek, úgyhogy egyetlen út vezethet a sikerhez, az utólagos finanszírozás, aminek az összegét aztán be lehet forgatni a következő innovációba.