Megjelent a kormánydöntés az ukrán gabona korlátozásáról – kiderültek a várva várt részletek

Kormányrendelet jelent meg a friss Magyar Közlönyben az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről.

Az ukrán gabona ügyének hátteréről a Világgazdaság több cikket is írt. Összefoglalva azt kell tudni, hogy az Európai Unió tagállamai úgy nevezett „szolidaritási folyosó” formájában lehetőséget biztosítottak bizonyos Ukrajnából származó termékek mennyiségi korlátozás nélküli, vám-, valamint hatósági vizsgálattól mentes formában történő behozatalára. Ennek a célja alapvetően a harmadik országok élelmezésbiztonságának, valamint ukrán mezőgazdasági termelők piaci kapcsolatainak biztosítása volt. Csakhogy a gyakorlati megvalósítás tapasztalatai azt mutatják, hogy a termékek jelentős hányadát

Ezzel az a baj, hogy az uniós jog által megkövetelt szigorú termelési szabályoknak való megfelelési kötelezettség hiányában az ukrán termékek behozhatatlan versenyelőnnyel rendelkeznek, ami súlyos zavarokat okoz a tagállamok belső piacán. Ezt felismerve a magyar kormányzat a többi érintett közép-kelet-európai tagállammal összehangoltan és együttesen 2022 ősze óta ad jelzéseket az Európai Unió különböző fórumain, hogy Ukrajna megsegítését úgy kell megvalósítani, hogy az ne okozzon piaci zavart és készlet-felhalmozódást a belső piacon. Majd az idén januártól a kialakult piaci zavarok miatt az érintett tagállamok szintén összehangoltan konkrét uniós lépéseket sürgettek a megnövekedett ukrán import kezelésére, hiszen erre vonatkozó intézkedési lehetőségek a rendelkezésére állnak az Európai Uniónak. A kérdés most odáig jutott, hogy a kormányzat a magyar mezőgazdaságot és fogyasztókat védő, korábban megkezdett minőség- és növényegészségügyi ellenőrzések után – a többi közép-kelet-európai tagállamhoz hasonlóan – úgy ítélte meg, hogy új szintre kell lépni a védelem területén.

Mindezt azzal magyarázza, hogy a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy azoknak csak rendkívüli intézkedésekkel lehet gátat szabni. Tekintettel arra, hogy 

• Szlovákia elkezdte korlátozni az ukrán gabona felhasználhatóságát, 
• Lengyelország pedig 2023. április 15-én behozatali tilalmat rendelt el bizonyos Ukrajnából származó termékekre, 

a magyar piac vonatkozásában kialakuló további zavar megelőzése érdekében a kormány rendeletet alkotott a hatékony közös uniós fellépésig terjedő időre. 

ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.

Miről döntött pontosan a kormány az ukrán gabona ügyében?

Ennyit az előzményekről, most pedig lássuk, milyen főbb döntéseket hozott a kabinet. A megjelent rendeletben az áll, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a rendelet mellékletben meghatározott termékek (a továbbiakban: érzékeny termék) egyes tranzitszállítások kivételével nem hozhatók be Magyarország területére, amennyiben azok Ukrajna területéről származnak. 

Ezekre vonatkozik a tilalom:

• szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve,
• szarvasmarhafélék húsa fagyasztva,
• sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva, 
• juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva,
• baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva,
• madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve,
• természetes méz,
• zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva,
• búza és kétszeres,
• rozs,
• árpa, 
• kukorica,
• hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle,
• búzaliszt vagy kétszeres liszt,
• gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt),
• megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve,
• repce- vagy olajrepcemag, törve is
• napraforgómag, törve is,
• napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva,
• repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva,
• nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban,
• kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostya,
• üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termék,
• zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva,
• bor friss szőlőből; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet).

A jogszabály azt is kiköti, hogy az érzékeny termék fuvarozója köteles igazolni, hogy a fuvareszközön szállított termék nem Ukrajna területéről származik. Fontos, hogy ennek során az ügyfél nyilatkozata önmagában nem vehető figyelembe az érzékeny termék származásának igazolására.

Ugyanakkor a tilalom nem alkalmazható arra a szállítmányra, amelynek Magyarország területére történő behozatalára a fuvarozó nyilatkozata alapján átszállítás céljából kerül sor úgy, hogy a behozatal napjától számított 

Ilyen esetben az érzékeny terméket szállító eszközt Magyarország területére történő belépéskor hatósági zárral kell ellátni olyan módon, hogy a szállítóeszközről való bármilyen mennyiség eltávolítására csak a hatósági zár roncsolásával történhessen meg. A rendeletben foglaltak megtartását a  rendőrség és az  állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. Ha a fuvarozó megsérti a szabályozást, akkor a termék általános forgalmi adó nélküli értékének száz százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki rá.

A kormányrendelet a kihirdetését követő napon, tehát szerdától lép hatályba és majd 2023. július 1-jén veszti el az érvényességét.