késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Megvizsgálta a GVH, mi hajtja az árakat a tejtermékek piacán – javaslat is van az infláció csökkentésére
A jelentésben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szakértői egyebek között felvetik a nyers tej árképletének felülvizsgálatát, szakmai segítséget ajánlanak az élelmiszerárstoppal kapcsolatos jövőbeli jogalkotói megfontolásokhoz, javasolják a fogyasztói árak összehasonlíthatóságának erősítését, felvetik a növényi italok árképzésének átgondolását, illetve további hatósági fellépést is szükségesnek tartanak az élelmiszer-kereskedelem területén. Az ágazat szereplői egy hónapig, május 20-ig véleményezhetik a GVH honlapján elérhető jelentéstervezetet, ennek keretében a versenyhatóság április 26-ára, jövő hét szerdára személyes szakmai konzultációra hívta meg az ágazati szereplőket tömörítő szakmai szervezeteket.
A tejek és tejtermékek körében a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése volt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan, a GVH-hoz érkezett jelzések alapján a tejipari ágazatban termelő és feldolgozó tevékenységet végző hazai piaci szereplők beszállítói pozíciói gyengülő tendenciát mutattak. A versenyhatóság 2023. január 20-án gyorsított ágazati vizsgálatot indított a tejek és tejtermékek piacán, miután felmerült a verseny torzulásának lehetősége is a szektorban.
A GVH szakértői a vizsgálat során számos helyszíni kutatást folytattak le tejfeldolgozóknál és élelmiszer-kiskereskedelmi láncoknál. Ezzel párhuzamosan a hatóság széles körű adatgyűjtést végzett a hazai tejágazat értékláncának valamennyi szintjén: adatkéréssel fordult tejtermelőkhöz, tejfeldolgozókhoz, szövetkezetekhez, kiskereskedőkhöz, szakmai érdekképviseletekhez. Több mint 140 adatszolgáltatást értékeltek, tehát a vizsgálat eredményeként megfogalmazott megállapítások és javaslatok nem egyedi véleményeken, hanem az egész ágazatot lefedő tényadatokon alapulnak. A lakosság körében legnépszerűbb tejtermékek árainak alakulását elemezték részletesen.
Az inflációt csökkentő versenypártoló javaslatok
A GVH javasolja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által alkalmazott nyers tej alapárprognózisa módszertanának felülvizsgálatát.
A nyers tej árát jelentős mértékben befolyásoló módszertan jelenleg egy olyan árképleten alapul, amelynek egyes elemei 2023-ban tovább növelhetik a tejtermékek áremelkedését, ezzel fűtve az inflációt. A GVH ezért az árképlet felülvizsgálatát javasolja a terméktanácsnak, melyhez a nemzeti versenyhatóság felajánlja szakmai támogatását. A hatóság javaslata a magyar fogyasztókat és a magyar termelőket is védi, a revízió ugyanis nem csak az infláció mérséklődéséhez, hanem a hazai tejtermelők versenyképességének erősítéséhez is hozzájárulhat.
Figyelemmel a szociálpolitikai célú árstopok gazdasági versenyre gyakorolt torzító hatására,
a GVH szakmai konzultációs segítséget ajánl az árstoppal kapcsolatos jövőbeni jogalkotói megfontolásokhoz.
A GVH vizsgálata igazolta, hogy a kiskereskedelem szereplői az egyes élelmiszerek fogyasztói áraira átmeneti jelleggel, szociális támogatás céljával bevezetett árstopok következtében felmerülő veszteségeik csökkentésére törekedtek, egyes, árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáltak 2022-ben. Ugyanakkor a GVH elemzése mindössze hét konkrét termék árfolyamatait vizsgálta, miközben a kiskereskedelmi szektor több tízezer cikkelemmel dolgozik, és az aggregált pénzügyi beszámolók tanúságai szerint a nyereség csökkenése látható a kiskereskedelmi szereplők többségénél 2022-ben.
A vizsgálat során feltártak, illetve néhány EU-tagország tapasztalatai alapján
a GVH elnöke online árfigyelő adatbázis és alkalmazás létrehozását javasolta a kormánynak az élelmiszertermékek fogyasztói árainak nyomon követhetősége érdekében.
Ennek megvalósítása már folyamatban van. Egy ilyen típusú fejlesztés a kiskereskedelmi árak átláthatóságának és jobb összehasonlíthatóságának köszönhetően fokozhatja a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, illetve erősítheti a vásárlói (fogyasztói) tudatosságot. A vizsgálatban összegyűjtött nemzetközi tapasztalatok is megerősítik ezt a várakozást. Az árfigyelő rendszer tervezése fogyasztói kutatások eredményei, valamint hazai és külföldi minták elemzése alapján történik, hogy a rendszer minél szélesebb fogyasztói kör potenciális felhasználói igényeit legyen képes kielégíteni.
A GVH javasolja a növényi italok és szójagurtok fogyasztóinak kedvezőbb helyzetbe hozását kereskedelempolitikai eszközökkel.
A laktózérzékenység és a tejallergia nagyon gyakori ételallergiák, a magyar népesség akár 35 százalékát is érinthetik. A GVH szakértői ezért áttekintették a növényi italok (mandulaital, rizsital, zabital) és a szójagurtok árfolyamatait, illetve az értékesítési lánc egyes szereplőinek árképzését. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy
ezeknek a termékeknek az importára alig növekedett 2019 és 2022 között, viszont a belföldi forgalmazók értékesítési árai, ezen keresztül pedig árrésük 2022 őszétől emelkedésnek indult.
Ez vélhetően a tejtermékek mint közeli helyettesítők áremelkedéséhez kapcsolódik, ami viszont kedvezőtlen, inflációt gerjesztő folyamat. Szintén lényeges, sokakat érintő megállapítás, hogy a növényi italok és szójagurtok kereskedői árrése és áfaszintje magasabb, mint a kapcsolódó tejtermékeké, ami a különféle ételérzékenységekkel küzdő, ilyen szempontból kiszolgáltatott, illetve a környezettudatos fogyasztóknak jelentős többletterhet okoz.
A GVH a hazai tejtermékértéklánc feldolgozói szintjén elhelyezkedő piaci szereplők számára javasolja
a tejtermékek (elsősorban tej, tejföl és joghurt) visszaváltható csomagolásban történő értékesítésének ösztönzését.
A gyorsított ágazati vizsgálatban elvégzett költségelemzések és számos piaci szereplő (feldolgozó) nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a csomagolóanyagok jelentősen drágultak az elmúlt időszakban. Erre tekintettel, illetve fenntarthatósági szempontból is kedvező lenne, ha az erre alkalmas tejtermékek visszaváltható csomagolásban történő értékesítését ösztönöznék.
Több vizsgált terméknél is látható, hogy a kiskereskedelmi bruttó árrés forintban mért növekedése magasabb volt az arányosan a vizsgált termékre jutó költségek emelkedésénél, így a kiskereskedők által a terméken realizált átlagos nyereség a 2019-es, 2020-as és 2021-es szinthez képest jelentősen megemelkedett 2022-re. Ugyanakkor az adott termék nagyon jelentős áremelkedését nem ez okozta, hiszen a kiskereskedelmi szereplők nyeresége a bruttó fogyasztói ár elenyésző részét tette csak ki, például a trappista sajt esetében a kiskereskedelmi szereplők átlagos nyeresége a bruttó fogyasztói ár mindössze 6,3 százaléka volt 2022-ben, miközben a termék fogyasztói ára 161 százalékkal emelkedett. Hasonló mondható el az adókról. A bruttó árrésbe épített adók a vizsgált termékek esetében csak elenyésző mértékben járultak hozzá a fogyasztói árak nagyon jelentős emelkedéséhez. Például egy kilogramm trappista sajt átlagos fogyasztói árából a vizsgált kiskereskedelmi szereplőknél átlagosan 12,4 forintot tettek ki a kiskereskedők által fizetett adók, ami az átlagos fogyasztói ár mindössze 0,42 százaléka. Az egyes kiskereskedelmi szereplőknél ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.