késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A nemzetközi bankválságok ellenére stabil a magyar bankrendszer
A hazai ingatlanpiacon fordulat jeleit tapasztaljuk, ami fokozatosan megjelenik az ingatlanok értékeltségében is. Ezek a folyamatok pénzügyi stabilitási kockázatai azonban mérsékeltek a hazai bankrendszerben. A bankok portfóliója egészséges, a nem teljesítő hitelek aránya alacsony, a bankok az értékvesztésképzésen keresztül előretekintve is felkészültek a nem teljesítések esetleges növekedésére.
„A nemzetközi környezetből fakadó kockázatok – világszerte magas inflációs környezet, valamint az elhúzódó orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság – erős hatással voltak a bankrendszerre az elmúlt másfél évben. A 2023. tavaszi amerikai bankcsődök és a svájci nagybankok kényszerfúziója nyomán kialakult turbulencia átmenetileg rontotta a befektetői hangulatot mind Európában, mind a tengerentúlon. Az uniós és ezen belül a hazai bankszabályozás és -felügyelet ugyanakkor sokkal szigorúbb, mint az amerikai, így képes elejét venni a hasonló problémák előfordulásának” – jelezte Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.
A bankrendszer likviditási tartaléka nagyon magas szinten és stabilan alakult 2022-ben. A szektor operatív likviditási tartaléka közel 18 ezermilliárd forintot, a betétállomány 63 százalékát teszi ki.
A szektor likviditási pozíciója továbbra is robusztus, a likviditási stresszteszt alapján még egy nagyobb sokk esetén is teljesítené a szektor a szabályozói követelményeket. A megfelelő bankrendszeri likviditás fenntartásához a betétállomány stabilitása a jövőben is kulcsfontosságú.
A magánszektornak nyújtott banki hitelezés lassuló dinamika mellett, de 2022-ben is bővült. A vállalati hitelezésben nőtt a devizahitelek súlya, a hitelfelvevők zöme azonban természetes fedezet mellett adósodott el devizában. A vállalati hitelfeltételek – elsősorban ciklikus tényezők miatt – szigorodtak. A kibővített és újonnan induló támogatott hitelprogramok segítik a korábbi alacsony kamatozású hitelek refinanszírozását. A háztartásokkal kötött hitelszerződések volumene visszaesett 2022 második felében, a lakáshitel-kibocsátás a felére csökkent, ami illeszkedik a régió egyéb országaiban megfigyelt tendenciákhoz.
Az eladósodottság szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek azok a babaváróhitel-adósok és CSOK-ot igénybe vevők, akik nem teljesítik az állami támogatások feltételeit, valamint akik támogatott hitelek mellett piaci hitelt is vettek fel.
Összességében a bankok hitelezési képessége megfelelő, de a fokozott gazdasági bizonytalanság, a szigorú monetáris környezet és ezek nyomán a kereslet visszaesése miatt mind a vállalati, mind a háztartási hitelek egy számjegyű növekedést mutathatnak 2023-ban – áll a jelentésben.
A lakáspiaci aktivitás számottevően csökkent az említett tényezők, valamint az elmúlt években jócskán megemelkedett árszint mellett visszaeső kereslet miatt. A lakások átlagos ára 2022 második felében már nominálisan is enyhén csökkent. A korábbi időszaki felülértékeltség pénzügyi stabilitási kockázatait mérsékli, hogy a 2016 óta kibocsátott jelzáloghitelek mögötti fedezetek megterheltsége mérsékelt szintű, a medián hitelfedezeti mutató mindössze 50 százalék körül alakult. A kereskedelmiingatlan-piacon még tetemes átadási volumen várható, de a bérleti kereslet a legtöbb szegmensben elmarad a koronavírus-járvány előtti szinttől. Emiatt emelkednek a kihasználatlansági ráták, miközben a befektetéstől elvárt hozamok növekedése az ingatlanok értékének csökkenése irányába mutat.
A bankrendszer kereskedelmiingatlan-piaccal szembeni kitettsége azonban a mérlegfőösszeg és a szavatolótőke arányában is fele a 2011–2012-ben látottnak, ami erős sokkellenálló képességet jelez.
A nem teljesítő hitelek aránya az általános fizetési moratórium sérülékeny adósokra történő, 2021. októberi leszűkítése után elmozdult a historikus mélypontjáról, de 2022 végén is alacsony szinten állt. A lakossági és a vállalati hitelportfólióban is nőtt az értékvesztéssel való fedezettség, ami azt jelzi, hogy a bankrendszer előretekintve felkészül a nem teljesítések esetleges növekedésére.
A szektor sajáttőke-arányos megtérülése és eszközarányos eredménye is kissé csökkent egy év alatt. Emögött elsősorban a növekvő értékvesztésképzés és az extraprofitadó elszámolása, valamint a kamatstop-intézkedések eredményhatása áll, de mindezt a kiemelkedő kamateredmény szinte teljes egészében kompenzálta.
Nagy Tamás, a jegybank igazgatója elmondta:
A hitelintézeti szektor konszolidált tőkemegfelelése stabil, meghaladja a 18 százalékot, a teljes tőkekövetelmény feletti szabad tőkéje pedig több mint 1500 milliárd forint.
A szolvencia-stresszteszt eredményei alapján markáns stressz esetén is robusztus a bankrendszer tőkehelyzete. A hitelintézeti szektor 2022. évi adózott eredménye 5 százalékkal marad el a megelőző évtől. A szektor sajáttőke-arányos megtérülése 10 százalékról 9 százalékra, az eszközarányos eredmény pedig 0,9 százalékról 0,7 százalékra csökkent. A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója a 2021 végi, az osztalékkifizetési korlátozás miatti rekordmagas szintről 1,5 százalékpontos csökkenés után 18,2 százalékot tett ki 2022 végén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.